Emlékeztek az „Utánam, srácok!" c. filmsorozatra a 70-es évekből? Jól meg lehet nézni, milyen volt akkor Miskolc, ha valaki még nem élt akkoriban. Fejér Tamás népszerű sorozata nemrégiben Berkes Pétert ihlette regényírásra. Az Észak-Keleti Átjáró Egyesület tagjait pedig már egy éve arra inspirálta, hogy kutatós játékot indítsanak Miskolc regényes múltjába. Most folytatjuk ezt a játékot, még tarkábban, még többen.
A logónkat, ezt a kiváló bélyegzőt Varga Piroska tervezte, köszönjük neki.
Útban a Kossuth Mozi / Avas Szálló felé.
Bemutatom a csapatot, a fenti képen balról jobbra: Fáy Ádám, Darázs Richárd (kulturális antropológusok), Sáfrány Eszter (kulturális menedzser). Az alsó képen Bán Dávid (kulturális antropológus) és Varga Piroska (építész, kulturális örökség-menedzser) szerepelnek. Nincs még közös képünk, de hozzánk hasonlóan aktív résztvevők Balogh Attila (újságíró) és Kapusi Krisztián (történész), a jelen bejegyzés szerzője, Vörös Júlia (kulturális antropológus) sem direkt rejtőzködik. Csak előkerülnek képek rólunk.
Tanakodás az Avas Szálló, avagy Kossuth Mozi épülete előtt.
Az első közös sétáink almafröccsről almafröccsre járva teltek, meg-meg álltunk a kiszemelt épületek előtt, körbesétáltunk olyan tereken, melyeket úgy ismerünk már, mint a tenyerünket. Legalábbis a csapat nagy része. Vannak köztünk olyanok, akik ma is itt élnek Miskolcon, és vannak olyanok, akik egy ideje már másutt élnek, de hazajárnak ide. Akadunk a csapatban, akik egyetemi éveinket töltöttük a városban, és egy barátunk pedig csak most kezd barátkozni Miskolccal.
Még egy fotó az Avas Szálló / Kossuth Mozi épületéről, Balogh Attila felvétele:
Régi kísértet, „fenséges" textúra az Erzsébet fürdő
Villa az Avasi templom alatt, Avasi templom, Városház tér mögötti kút, Sötét-kapu, Erzsébet fürdő
Kisavasi túra, alig múlt dél
Bár néha úgy tűnik, megállt az idő, sok változások is történnek a városban, így ezt a jól ismert tenyeret napok hosszat nézegethetjük, mindig találunk majd valami újat. Jó is most másképp ránézni a városra: másképp esik a fény a kilátó kövére, másképp mozognak az emberek az Erzsébet téren.
És persze, mint minden városban, itt is vannak kísértetek a szekrényben, itt is vannak megkövült ügyek, pletykák, tehetetlenség és sopánkodás. Tabuk, elhúzódó történetek, vergődés, várakozás. Kísérletek, lendületvételek, fékek és kisebb csodák. Már, ami a város építészetét illeti. Nem akarunk senkit számon kérni, csak gondolkodni akarunk, de azt közösen. Ami a cselekvést illeti, azt pláne!
Kisavasi terasz
Megfigyeljük, mi történik, megfigyeljük, történik-e valami. Miskolc belvárosában sétálunk, Miskolc néhány számunkra (még mindig, már megint, újfent) izgalmas szegletét vizslatjuk, keressük a módját, miként szóljunk hozzád, jó-öreg vagy éppen újdonsült városlakó!
Utunk a Kisavason át az Avasi Kilátóba:
Ami bennünket érdekel:
Minden valamilyen egészen komoly értékkel bíró belvárosi tér és épület, amely ezen kiváló adottságok, tulajdonságok ellenére elhanyagolt vagy mellőzött.
Minden olyan gondolat, emlék, ötlet és kérdés, ami a városlakóktól jön, és ezekkel mellőzött, be nem lakott, elhagyott terekkel és épületekkel kapcsolatos.
Amit szeretünk:
Számunkra kedves helyekről beszélgetni, és azokról minél több tudást összegyűjteni és aztán egymással megosztani.
Számunkra kedves helyeken ott lenni, ismerkedni, játszani, gondolkodni, táncolni.
Számunkra kedves helyekről újra elgondolkodni: mi mindent lehetne, és mi mindent szeretnénk még együtt csinálni?
Nehezen döntöttünk, mely terekkel dolgozzunk a következő egy évben, nem is sikerült egészen, de rájöttünk, hogy ez nem is baj: nyitva hagyjuk előttetek is a lehetőséget arra, hogy javasoljatok közös értékelésre, felkeresésre érdemes helyeket a belvárosban. Azért csak a belváros, mert másképp sosem tudnánk választani. De ha az égiek is úgy akarják, majd folytatjuk.
Ami biztos:
Megyünk az Avas Szállóhoz, vagy mondhatjuk úgy is: a Kossuth Mozihoz. Ráadásul a CineFestre. Találkozzunk 2013. szeptember 19-én és 20-án a CineFesten! (Részletek hamarosan!)
Októberben felmegyünk a Kisavason át az Avasi Kilátóba, és megünnepeljük, hogy idén 50 éves a kilátó. Ezt mind idén ősszel.
Kérdéseink is vannak:
Mit kezdhet egy átlagos városlakó azokkal az épületekkel, amelyek a város kellős közepén állnak üresen?
Hogyan szólalhat meg egy civil összefogás ebben a témában úgy, hogy megszólalása konstruktív és barátságos legyen?
Hogyan tudunk együtt tenni azért, hogy az általunk fontosnak és szépnek tartott helyek, ha lassan is, de megteljenek élettel?
Hogyan indulhat el Miskolc a közösségi várostervezés útján? Lehetünk-e erről híresek?
Miért is ne?
A társaság beindít hamarosan egy Facebook-oldalt is, ahol online is lépést tarthattok velünk. Számítunk arra, hogy lesz mit hozzátennetek, elmesélnetek, megosztanotok egymással.
A projekt támogatója a Norvég Civil Támogatási Alap.
