KILÁTÓT A PATIKÁBA: újabb kilátós makettek érkeztek

Újabb maketteket kaptunk! – lelkes helyiek felajánlásából tovább bővült a Széchenyi utcán lévő volt Kígyó Patikában található kirakatkiállításunk! Nagyon megható mindez, hatalmas köszönet érte!

Időről időre tovább gyarapodik a kilátós relikvia- és makettgyűjtemény (nemrégiben Sánta József és Almási Dalma is segítette a gyűjtést). Ezúttal egyrészt Joó Timi, a Zöld Sárkány Teaház tulaja, a Privát félmúlt Miskolcon sorozatunk egyik szerzője révén bővült a gyűjtemény: egy műanyagból készített kisebb modellről van szó, amely az 1963-as vasbeton tévétornyot idézi meg:

Legutóbb dr. Szigethy Jenő, a városban széles körben ismert néhai belgyógyász főorvos fából készült, az úgynevezett Szeghalmy-kilátót (1934-1956) ábrázoló modelje érkezett hozzánk (ami egyúttal lámpaként is használatban volt egykor). A relikvia a készítő unokája, Szigeti Eszter Réka jóvoltából jutott el hozzánk. 

A felajánlók, az Angliában és az USA-ban élő leszármazottak (Eszterrel volt unokaöccse, Levente is) egy-egy kilátós sapkát kaptak cserébe, nehogy fedetlen fővel kelljen távozniuk...

Még egyszer hálás köszönet a makettekért!

Az új modell (egyelőre) végleges helyén, a Villanyrendőrnél található valamikori gyógyszertár kirakatában így fest:

Állj mellénk 1%-kal! 

Az Átjáró további működéséhez rád is szükség van! Támogasd az Átjáró egyesület tevékenységét az adód 1%-ával! 

19331571-1-05 

https://utanamsracok.blogspot.com/2025/03/1.html

Műszakváltás: A vasgyári kolónia utcahálózatának konfigurációs vizsgálata

 A diósgyőr-vasgyári kolónia a gyárat kiszolgáló munkáslakótelepként jött létre a gyár alapításakor. Bár jogilag Diósgyőrhöz tartozott, területileg teljesen különálló volt: a Miskolc-Diósgyőr országúttól délre épült fel, az akkor még különálló két település között. Hamarosan felülmúlta Diósgyőrt intézményellátottságában, így felmerült az önállósulás kérdése. Ez azonban meghiúsult, és mind Diósgyőr, mint a kolónia Nagy-Miskolc része lett.

Ez az írás azt vizsgálja, hogy a kolónia térszerkezete, utcahálózata hogy működött, amikor a terület még önálló település volt, hogy működik jelenleg, és hogy milyen módon lehetne jobban integrálni a városszerkezetbe. Erre ugyanis nagy szükség lenne: a két zárt gyárterület (Digép, kohászat) közé beékelődő kolónia jelenleg térbelileg (és ettől nem függetlenül társadalmilag is) többé-kevésbé szegregátum...

A teljes szöveg elérhető alább, kattints az alábbi képre:

Állj mellénk 1%-kal! 

Az Átjáró további működéséhez rád is szükség van! Támogasd az Átjáró egyesület tevékenységét az adód 1%-ával! 

19331571-1-05 

https://utanamsracok.blogspot.com/2025/03/1.html

Böhm és a brutalista

Az A miskolci modernizmustól New Yorkig - Bőhm Viktor építészete c. könyv szerzőjével, Dr. Lovra Évával beszélgetünk a Kós házban a Bőhm Viktor életmű és a filmbeli Tóth László történetének párhuzamairól, a film valószerűségéről, és a valóság filmszerűségéről. 

Időpont: 2025. IV. 4., 17.00

Beszélgetőpartner: Tóth Viktor építészmérnök (és bárki, aki beszáll). 

Az esemény a film előzetes megnézése nélkül is élvezhető.

Fb-esemény: https://www.facebook.com/events/1874908759987587

MŰSZAKVÁLTÁS-15: 2010-ben indult a Műszakváltás projekt

 

 

Fúj a gyár! – Műszakváltás

"A műszakváltást jelző hangjelzés és annak megnevezése: „Fúj a gyár!” fogalommá vált Miskolcon. Miskolc zenéihez, jellegzetes hangjaihoz az avasi templom harangjátéka mellett a gyár dudája is hozzátartozott. Nemcsak a gyár, a vasgyár, de egész Miskolc egyik jellegzetessége volt (melyet néhány évvel ezelőtt még lehetett hallani). Széliránytól függően a város egészen távoli szegleteibe is elhallatszott. Az életet, munkát és egyúttal az időt konkrét, egyenlő részekre osztó jel is volt mindez, és a gyári dolgozók életritmusának mechanikus kifejezője egyben.

A termelés a legtöbb vállalatnál és a legtöbb munkahelyen szinte soha nem állt meg. Mindezt a több műszakos rendszerrel oldották meg, így történt a gyárban is (és a legtöbb vállalatnál Miskolcon). Mindez a dolgozók számára állandó- vagy váltóműszakot jelentett, életüket meghatározta a két, három, esetleg négy műszakos munkavégzés. A több műszakos munkavégzés nemcsak az emberek életvezetési szokásaira nyomta rá a bélyegét. A munka fogalmához oly szorosan kapcsolódott a több műszakos időbeosztás, hogy a „műszak” kifejezést sokan a munka/munkahely/brigád szinonimáiként használták.

Minden műszakváltáskor munkások tömegeit lehetett látni a gyárkapuk környékén. A legnagyobb tömegek természetesen a vasgyári I-es kapu előtt hömpölyögtek: a környező buszmegállók, az Árnyaskert vagy további kocsmák irányába, míg mások a Konzum melletti ABC áruházban bevásárolva ott helyben, a Lenin téren (ma Ógyár tér) fogyasztották el italaikat..."

Részlet az A Célváros. Egyszer volt, hol nem volt... Acélváros? Hétköznapok Miskolc rendszerváltozás előtti évtizedeiből képeskönyvsorozat első kötetéből (2011). 

A teljes kötet elérhető PDF-formátumban, kattints a borítóképre: 

Az előzmény az Egyszer volt, hol nem volt Acélváros projekt (2008-2009.) több fronton is újat tudott hozni a miskolci kulturális-közösségi életbe... Hamarosan erről is megemlékezünk.

A Műszakváltás projekt 2010-ben indult, melynek egyik előzménye egy hasonló című rendezvény volt pár évvel korábban a Factoryban (2006).

A Műszakváltás projektről később még szólunk bővebben, első körben néhány fotó a rendezvénysorozatról: középiskolás vetélkedő, ipari szafari, előadások, Kisavas koncert...

 

  

 

 További fotók: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.1218869026911032&type=3

Állj mellénk 1%-kal! 

Az Átjáró további működéséhez rád is szükség van! Támogasd az Átjáró egyesület tevékenységét az adód 1%-ával! 

19331571-1-05 

https://utanamsracok.blogspot.com/2025/03/1.html

1%

 

Állj mellénk 1%-kal!

Adószámunk: 19331571-1-05

 

Itt rendelkezhetsz adód 1%-áról: 1% felajánlás

Nemzetközi Kamakupa Szabadkán – Labda az erszényben XLVII.

 

 

OTT, AHOL A 6-os MEGÁLL-10

2015-ban startolt Ott, ahol a hatos megáll című projekt, amely természetesen Miskolc-Perecesen zajlott partnerünkkel, a Bányász Kulturális Egyesülettel közös szervezésben. 

Hatos megálló – A Perecesi Szabadtéri Színpad festése

A helyiek ötleteire épülő dekorációs munkálatokat a környékbeli iskolák (Fazola iskola, Bulgárföldi és Perecesi Ált. Isk., Premier) segítségével, művésztanárok (Balogh Veronika, Halász Péter) vezetésével!

Bővebben: 

Szépül a színpad 1.

Szépül a színpad 2.

Szépül a színpad 3.

Hatos megálló – Perecesi filmezés

s kicsik, huszonéves helyi fiatalok és polgárőrök ötleteiből készültek a kisfilmek.

Tengerföldről Tündérkertbe – Perecesi újság képregényekkel

A projekt során négy számból álló sorozatot jelentettünk meg, bennük egy négyrészes képregénnyel és sok kis apró (comic script) szösszenettel, melyeket négy rajzoló készített.

Tengerföldről Tündérkertbe

Az új-zélandi illetőségű turista, Lomu (aki egy odavalósi, világhírű sportolóról kapta nevét) kalandjait követhették nyomon a Hatos megálló újság olvasói. A Hatos újság négy száma címlapján tartalmazza a sztori újabb és újabb epizódjait. Vörös szakállú kíváncsi kerékpárosunk Európán, azon belül Magyarországon végigkerekezve vetődött el Miskolcra, itt pedig érdeklődés ébredt benne a városrész iránt, amelyet a bédekkerek egyébként nem különösebben ajánlottak a figyelmébe. De őt, amint a Bükk felől a Kilián lakótelep környékére ért, valamiképp megragadta és maga felé vonzotta az – akkor még számára teljesen ismeretlen – Pereces szelleme…

Új-Zéland nevének jelentése Tengerföld, a bányásztelepülés egykori beceneve, ami a szabadtéri színpad után terjedt át az egész környékre, Tündérkert: innen a mese címe. 

Korábbi perecesi bejegyzéseink:

Messi és Henni, meg a többiek – „Volt egyszer... a perecesi bányatelep” visszatekintés II.

Jáger János emlékére – „Volt egyszer... a perecesi bányatelep” visszatekintés I.

***

ÁTJÁRSZ velünk? Az Átjáró további működéséhez rád is szükség van! Légy támogatónk és önkéntesünk, csatlakozz hozzánk! Támogass egyszeri vagy rendszeres adománnyal!