ÉS-szilánkok 5.3: VENDÉGLÁTÓIPARI TANÖSVÉNY
Tokaji Borkóstoló: olyan borisszák központja, akik számára távolinak tűnik a Búza tér
Utánam, srácok, a Tokajiba! Hogyha a belváros rejtőzködő tereinek útvonalán csatangolunk, annak egy szakaszán, a Szemere-kert és a Bartók tér között átkell haladjunk a város főterén... A Városház tér 5. szám alatt találjuk/találhattuk a Tokaji Borozót (egykor Tokaji Borkóstoló), ami igazi különlegesség a maga nemében. Már a ’90-es években is kissé avíttnak számított, ugyanakkor talponálló berendezésével, jellegzetes bútorzatával, mára hihetetlennek tűnő nyitvatartási rendjével (korán reggel nyit, este 8 tájban zár) és érdekes figuráival, törzsvendégeivel megtudott őrizni némi bájt, mely a ’70-es, ’80-as évek presszóinak világát idézi, de valójában még korábbi, igazi őskövület: már egy 1967-ben kiadott német–magyarbrosúra (kocsmatérkép) is említi.
Így ment ez, a régi nénik mérték a régi és újabb borokat a régi és újabb borisszáknak, egészen néhány évvel ezelőttig, amikor is híre ment, hogy bezár a Tokaji! Egy fergeteges búcsúbuli után aztán hamarosan újra kinyitott, és még egy bő évig működött a borozó, továbbra is Tokaji néven, de már új tulajjal, nagyrészt a korábbi berendezéssel és dizájnnal. Majd 2024-ben végül megújult külsővel és bútorzattal átalakítva végleg letűnt ez az időutazással felérő objektum, amely talán csillagkapuként, féreglyukként vagy valamiféle kulturális fekete lyukként vibrált néhány élénk fantáziájú könyvmoly látomásaiban, avagy asztalfióknak írt zsengéinek kusza lapjain.
A borozó tehát már évtizedekkel ezelőtt is ősréginek, már-már történelemelőttinek tűnt. Olcsó is volt, érdekes emberek jártak oda: hozzánk hasonló fiatalok mellett meglett emberek is, pl. művészek, ügyvédek, újságírók, építészek stb., akár kalappal a fejükön, öltönyben, vagy szakadt ruházatban pompázva. Gyakran megfordult itt például egy Pilinszky és egy Nagy László kinézetű öreg is, utóbbi hihetetlen átéléssel szavalt József Attila-verseket, ha kérték, ha nem... Az 1990-es évek második felében egy érdekes útvonal fontos állomása volt számunkra a Tokaji, mikor már sem a Buga Jakab nem működött a Tetemváron, sem a Nightmare, a Dukát, a TBC és egyéb helyek a Kisavason és a Nagyavason. Az útvonal nagyjából így állt össze: Thália – Déryné (vagy fordítva) – Tokaji Borkóstoló – Spaten – Vian Klub. A Tokajiban a korai (este 7-8 körüli) zárást általában sikerült jelentősen kitolni, a hárslevelűt vagy furmintot sokszor fröccsként ittuk (Borsodi Vizet is árultak, így elvitelre üvegestül vihettünk belőle)...
Képek/cikkek forrása: az első két fotóról nincs adatunk, keressük!; minap.hu, illetve Észak-Magyarország 1971. és 1990.
ÉS-szilánkok 5.2: VENDÉGLÁTÓIPARI TANÖSVÉNY
Bor-Is: borisszák origója
A főutcától és a Centrumtól majd’ száz méterre, a Búza térrel szemben találjuk a kommersz szeszt és olcsó kimért bort kedvelők valamikori (talán) Mekkájának számító Bor-Is borozót – a fura, valamiféle humorról tanúskodó elnevezést felmutató szórakoztatóipari objektum a Búza tér 14. szám alatt működött, amelybe a különleges enteriőrje miatt kifejezetten érdemes volt betérni, bekacsintani, vagy legalább betekinteni. Belső falát Erdély Miklós monumentális vörös-fekete fotómozaikja díszíti mind a mai napig, bár nem éppen a felbecsülhetetlen értékének megfelelő körülmények között.
A bejárat feletti – Viszontlátásra! – felirat szintén a borozót díszítette egy, a 2010-es években történt felújításig...
Szokás volt ide programot és akár városi túrákat is szervezni, például a MŰÚT (a MŰÚT folyóirat 2008/4-es száma, abban is elsősorban Müllner András Fotómozaikokról, mozaikosan című írása: https://muut.hu/wp-content/uploads/008_2008.pdf), az Artmagazin (Boros Géza: Leletmentés. Erdély Miklós fotómozaikjai. In: Artmagazin, 2014/6. https://www.artmagazin.hu/archive/2570) és többször az Átjáró (Pl. 2017-ben az Utánam, srácok... a belvárosba! Búza tér – Weidlich-udvar Városi Túra és 2019-ben a Koffertúrák: Búza tér – Népkert túra során). közreműködésével.
De mi is az a fotómozaik? Az Erdély Miklós (építész, képzőművész, filmrendező, író) által kifejlesztett technika... Miskolcon az említettkét helyen a közelmúltig megtekinthetők voltak a műemlékvédelem alatt álló enteriőrök. Ezen kívül csak néhány hasonló készült az országban, ám a Bor-Is nemrégiben bezárt, az Eszem-Iszomot pedig átalakították…
ÉS-szilánkok 5.1: VENDÉGLÁTÓIPARI TANÖSVÉNY
A következő kis sorozat alcímének ötlete Árvai Sityutól származik, köszönet érte!
Spaten Söröző: sörkert-agora
...sörkert-agora, mely különféle neveken is ismeretes volt (Spaten, Borsodi, Grizzly), ám a legtöbben még mindig Spatenként emlegették, leginkább így maradt meg a köztudatban, egészen néhány évvel ezelőttig… A belváros legnagyobb sörkertje, sörsátra működött itt hosszú évtizedeken keresztül, mindez egy csodás fasor közvetlen közelében, pazar kilátással az Avas hegyre, annak ódon templomával és harangtornyával és persze az Avasi kilátóval. Meglehetősen nehéz volt úgy kiülni az egyre kopottabb sörpadokra, hogy ne a burjánzó zöld uralja a látképet! A sörsátor maga is zöldben pompázott (az utóbbi évtizedekben Borsodi felirattal), majd apránként fura változások rontották az idillikus képet, megelőlegezve a későbbi változásokat és a szomorú véget: előbb hatalmas Borsodi Sört reklámozó ponyvák (molinók) takarták ki a fasort és az Avast, majd az Erzsébet fürdő uszodája került lebontásra, és ezzel együtt egy murvás parkoló rondította el a környéket.
De amitől igazán érdekes helynek számít a volt Spaten Söröző, az az a tény, hogy nagy túlélőről van szó, hiszen már a ’90-es évek végén is elterjedt a hír, hogy elbontják, beépítik. A 2000-es évek végére konkrét tervek is készültek, de végül nem valósult meg a fejlesztés. A 2010-es években több ízben, majd a 2020-as évben is újabb bontás-építkezés tervei merültek fel – legutóbb a 2022. májusi dátum lebegett utolsó nyitvatartásként a megkopott sörpadok fölött, de a Grizzly (hiszen egyre inkább ez az elnevezés is gyökeret vert) megint megúszta. Vajon meddig? Szurkolunk neki, és időnként, amíg lehet, szomjunkat is oltjuk itt! – írtam mindezt 2022-ben! (Utánam, srácok, a Népkertből a belvárosba! Városi túrák kezdőknek és haladóknak – Miskolci útikalauz III.)
De ne siessük így el, hisz’ az előzmények is érdekesek. A Spaten Söröző megnyitásakor és azt követően néhány évig a minőségi sörfogyasztásról (is) szólt, bajor koprodukcióban a Sörgyárral, sörfesztiválokkal, Déli Hírlap-os nyereményekkel stb.
A '90-es évek második felére mindennek nyoma sem maradt... A belváros legnagyobb sörkertjeként nagy tömegeket vonzott, és a kisavasi pincesorok mellett sokféle fiatal megfordult itt is. Jártak ide punkok, „alterosok”, deszkások, rapperek stb., és persze többféle korosztály. A közös pont adott volt: a viszonylag olcsó italárak, csapolt sör, társaság és persze a zöldellő sörkert! (Ehhez fogható korábban Miskolcon talán csak a vasgyári Árnyaskert lehetett kellemes fasoraival, békebeli hangulatot árasztó berendezésével…) Később a funkció kibővült, egyre gyakrabban kulturális-zenés programok (koncertek, videodiszkó, fotókiállítás, kötetbemutató), és – ahogy országszerte elterjedt a nyilvános helyeken, sörözőkben való – tévézés, a különféle hazai és nemzetközi sportközvetítések strukturálták át az esték menetét...
(Forrás: Déli Hírlap, Észak-Magyarország napilapok)
A Spatenről tehát már a '90-es évek legvégén is az a hír járta, hogy annyi, vége, le fogják bontani, szálloda (irodaház, vagy mikor mi) épül majd a helyére! Ez a hír néhány évente újra és újra előjött és terjedt, többször elsiratták a „minőségi söritalok megszállottjai”. Időnként mindez úgy hangzott, hogy: na, most már tényleg lebontják, nincs tovább, kész az egész. De aztán teltek az évek szépen, a Spaten felett időközben nagyon eljárt az idő, a Grizzly – amely kezdetben csak egy piciny kocsmaként vert gyökeret az egyszintes építményben, amelynek nagy részét a korábbi söröző birtokolta – szép lassan bekebelezte elődjét, majd végül teljesen be is zárt az eredeti Spaten Söröző. Időnként még be lehetett menni a mosdóba, ha a nyári nagy forgalmat nehezen bírta a Grizzly: a volt nívós bajor söröző így csúszott le egyszerű budivá... Szomorú hattyúdal… Kár érte!
Na de most már tényleg lebontják! 2022 májusának vége már végleges dátumként volt belengetve, aztán újabb végleges időpontok következtek: nyár vége, és így tovább. Na, de most már tényleg vége...
A fentebb emlegetett 2022-es kiadványunkban mindezt megírtuk, de akkor még nem tudhattuk, hogy, na, de most már tényleg... vagyis nem csak a szokásos tényleg, hanem valóban itt a vég...
Részletek az És... Műszakváltás a Célvárosban című kötetből.

📘 ÉS...
További bejegyzések:
ÉS-szilánkok: Variációk Avasra
A kötet megvásárolható online az Átjáró Boltban, a Régiségvásáron minden hónap első vasárnapján (Átjáró pult // CéLVáRoSi CuCCoK), vagy egyéb rendezvényeken, illetve egyeztetett időpontban a Technika Házában található raktárunkban. Hamarosan megvásárolható lesz a Zöld Sárkány teaházban és az Antik Art caféban (a régi Központi Antikvárium helyén) is!

🫵 Támogatásoddal te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megvalósulhasson a tervezett kötet és programsorozat és folytathassuk munkánkat!
Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheted meg:
11103901-19331571-36000001
Észak-Keleti Átjáró Egyesület
(közlemény rovat: adomány, US Túrák 7.)