2018. október 4., csütörtök

KAF-kvíz!



Az idei Kertek Alatt Fesztivál több szempontból is rendhagyó lesz, ám hogy miért, azt most nem ecseteljük.
Induljon inkább egy KAF-kvíz, hátha fény derül néhány igen fontos dologra ezzel kapcsolatban! :)

1. Hányadik helyszín a fesztivál történetében a Csanyik?
a) 2.
b) 3.
c) 4.

2. melyik településen nem volt még KAF?
a) Gömörszőlős
b) Varbó
c) Sajóhídvég
d) Bükkszentkereszt

3. Az alábbiak közül melyik az fellépő, aki csak egyszer lépett fel a fesztiválon?
a) DJ Zöld
b) Kisavas
c) Korai Banditos
d) KFT

4. Melyik az a helyszín az eddigiek közül, amelyik inkább a Kertek Felett van?
a) Gömörszőlős
b) Csanyik
c) Varbó

5. Mikor és hol készültek az alábbi képek?
5.1.

a) Gömörszőlős, 2007.
b) Bükkszentkereszt, 2017.
c) Csanyik, 2018.

5.2.

a) Varbó, 2014.
b) Varbó, 2016.
c) Csanyik, 2019.

5.3.


a) Varbó, 2015.
b) Bükkszentkereszt, 2017.
c) Avasi kilátó (USF), 2016.

6. Melyik az a sport, amely az utóbbi években a fesztivál legfontosabb elemévé vált?
a) kutyaméta
b) kama
c) viking sakk
d) víz alatti hoki

A válaszokat az alábbi e-mail címre várjuk ma (2018. X. 5.) éjfélig: atjarok@gmail.com, a "tárgy" rovatba kéretik beírni: KAF.
A helyes megfejtők nyereménye átjárós ajándékcsomag (kiadványaink, társasjáték, póló, kamalabda stb. http://atjarokhe.hu/bolt/). A nyeremények a fesztivál idején lesznek átvehetők a helyszínen.

2018. szeptember 24., hétfő

„Családfakutatás” a Minap újság hasábjain

A Minap című városi hetilapban jelent meg a minap a Conin projekt eddigi tevékenységét összefoglaló és a várható programokat beharangozó cikk. A részben az Észak-Keleti Átjáró Egyesület által futtatott várostörténeti-ipartörténeti program bemutatkozását az alábbiakban a szöveget átvéve közöljük. Ezt az újságcikk egyébként a majdnem pontosan egy évvel ezelőtti projektindító tudósítás folytatása volt.


Béla, Lajos, Kati és Etel utódait keresik Miskolcon és Rozsnyón

Nem ismered Conint, a Sajó-menti Vasembert? - kérdezte a tavalyi cikk címe. Eltelt egy esztendő, és időközben bizonyára sokan találkoztak már a képzeletbeli figurával, „aki” egy szlovák-magyar közös várostörténeti kutatás emblémája: a Conin projekté. Rozsnyón és Miskolcon foglalkoznak másfél éven keresztül muzeológusok, történészek, civil kutatók annak feltárásával, milyen párhuzamosságok és egyéb érdekességek tárhatók fel a határ két oldalán található nagyvárosok (elsősorban modernkori) múltjában, huszadik századi történelmében. Azaz az eltérő, de mégis nagyon hasonló ipartörténetében: ott bányászat, itt kohászat, gépgyártás és bánya üzemelt egy évszázadon át, ami még sokáig hatóan befolyásolja a városképet, a helyiek életét, emlékezetét, dacára, hogy maga a nehézipar jóformán el is tűnt az ezredfordulóra Rozsnyóról is, Miskolcról is.


A kutatási programból letelt hónapok során a résztvevők interjúk tucatjait készítették a fentiek szemtanúival - volt gyári dolgozókkal, fúvószenekari tagokkal, sportegyesületi vezetővel, éttermi főpincérrel és másokkal, akik „sokat láttak” a szocializmus évtizedei alatt -, de készült szlovák-magyar szereplőkkel közös játékfilm is. Folyamatban van dokumentumfilm forgatása (témái: avasi kilátó, a Vasgyár, a zenészélet, és a kama játék, „Miskolc sportja”), készülőben - szlovák részről - egy könyv, magyar részről kisebb kiadvány az összegyűjtött sztorikról, amelyek képi anyagát majd webmúzeumban is megtekinthetik az érdeklődők. A legfőbb két eredmény pedig az október 25-én nyíló kiállítás lesz a Herman Ottó Múzeumban, amely a „Buheráék társbérletben” címmel csalogatja a nagyvárosi múlt különös emlékeire kíváncsiakat a tárlatra, illetve a év végén lezajló tudományos konferencia, amelyen ugyanezekről a témákról hangzanak majd el előadások.


Képzeljünk el egy huszadik századi családot, amelynek nyolc gyermeke közül négyet Rozsnyóra irányít a sors, a másik négy testvért pedig Miskolcra sodorja az élet – szintén a tavaly őszi híradásokban volt olvasható ez a felütés, ami a Conin projekt érdekes kérdéseire igyekezett példát mutatni; nos, ennek a családnak azóta sem sikerült nyomára bukkanni. Joggal feltételezhető, hogy ma is élnek leszármazottai a borsodi megyeszékhelyen a néha Kaszab Istvánnak és Czékus Klárának, vagyis gyermekeiknek, Bélának, Lajosnak, Katalinnak és Etelnek - talán a mostani újságcikket olvasva ismer valaki magára, és jelentkezik a coninosoknál (az interneten: coninprojekt.org), hogy meséljen famíliája ma még nem ismert kalandjairól?!



  • Városunk idegenforgalmi kínálatát hivatott színesíteni, gazdagítani az a fejlesztés, amelyet szintén a projekt keretében végeznek el a miskolci Észak-Keleti Átjáró Egyesület tagjai. A Koffertúrák nevű újdonságról hamarosan a kofferturak.hu weboldalon lehet bővebben olvasni. A lényeg, hogy az aktivisták a szabadulószobák és a hagyományos városi séták előnyeit szeretnék „házasítani”: a túrák résztvevői – kisebb csapatok, turistacsoportok – arra kapnak lehetőséget, hogy egy nyomozás, egy rejtély megoldása révén járják végig Miskolc belvárosának jellegzetes részeit, ismerjék meg a város történelmének ritkán hallott érdekességeit, legendáit. Tehát nem idegenvezető kalauzolja végig őket az utcákon, tereken, hanem saját Sherlock Holmes-is ügyességük, amivel sorra megfejtik a feladványokat és végighaladnak a mintegy két órányi kalandtúrát kitevő állomásokon.


Utólagos kiegészítés: ahogy megjelent az idézett újságcikk, máris érkezett egy* válasz e-mailben. Küldője arról számol be, hogy családja érintett a fenti kutatásban. Tudomása van a jeles felmenőkről, és a rozsnyói rokoni szálakról is; igaz, utóbbiakkal régen ápolták már utoljára a kapcsolatot. Igyekszünk a levélküldővel hamarosan interjúzni, az érdekes fejleményekről majd beszámolunk.

(* Még utóbbi kiegészítés: sőt, már négyen jelentkeztek, és kaptunk régi családi fotókat is!)



skhu.eu

A Conin projekt (amelynek neve a pályázat angol nyelvű címének rövidítéséből adódik: CONIN) a miskolci Észak-Keleti Átjáró Egyesület és a rozsnyói OZ Medza, illetve az ottani Bányászati Múzeum közös akciója, 2017. szeptember 1. és 2018. december 31. között. Az Interreg Szlovák-Magyar Együttműködési Program keretében valódul meg. Jelszava: Partnerséget építünk. Központi honlapja az skhu.eu.

2018. szeptember 4., kedd

KAF 2018. hamarosan!

A Kertek Alatt/(most inkább: Felett) Fesztivált VI. alkalommal rendezzük meg. A 2007-es gömörszőlősi, majd a későbbi varbói és bükkszentkereszti helyszínek után most végre Miskolc, a Csanyikban...


Esemény: https://www.facebook.com/events/262576604380671/

2018. augusztus 13., hétfő

Mennyit kerestek a tévésorozat gyerekszereplői naponta?

Az Újságmúzeum nevű Facebook-oldal publikálta a minap ezt a kis összeállítást: néhány képet az 1974-ben készült (egy évre rá bemutatott) tévésorozatból, valamint kísérőszövegként egy 9-es listát. Azaz néhány érdekességet a borsodi megyeszékhelyen játszódó és részben itt is forgatott filmből.
Némelyik információmorzsa forrása talán épp az Észak-Keleti Átjáró Egyesület pár éve kiadott tanulmánykötete...


Trapéz farmer, bilifrizura, szocreál lakótelepi hangulat. És gondtalan gyerekkor. Következzen 9 érdekesség az Utánam, srácok című, 1975-ben bemutatott ifjúsági filmsorozatról!

1. Mivel a kulcsos lakótelepi gyerekek kalandjairól szól a film, adta magát, hogy a panelben gazdag Miskolcon és Budapesten legyenek a forgatási helyszínek. A filmben szereplő iskola a budapesti Lakatos úti általános iskola.



2. A filmben a Ladát játszó Losonczi Gáborról sokan úgy tudták, hogy már meghalt. Aztán Szergej Jelisztratov - a filmben Andrist játszotta - sikeresen felkutatta. Mint kiderült, a nyolcvanas években disszidált, majd egy párizsi kitérő után New Yorkban lett taxis.

3. A jelenetet, amikor a nyomozó gyerekek bemerészkednek egy ősemberbarlangba, a Pálvölgyi cseppkőbarlangban vették fel. A kis Berkes, Gábor (Falrahányt Borsó) és a másik szereplő, Szergej Jelisztratov addig-addig járkált a barlang járataiban, míg eltévedtek. Két órát állt a forgatás mire előkerültek. 


4. 1974 júliusában kezdték forgatnia filmet, a már említett budapesti és miskolci helyszíneken. Napi 10-12 órát forgott a kamera, s mindezért a gyerekek 400 forintot kaptak naponta.

5. A forgatókönyv-író Berkes Péter nagyon ügyelt arra, hogy ne lehessen konkrét helyszínekhez köti a cselekményt, ezért lett például Lillafüredből Orgonásliget. Berkes a két fiát is szerepeltette a filmben, Berkes Gábort és Berkes Zoltánt. 


6. A filmben szereplő lakhatóvá tett kiszuperált villamos is a forgatókönyvíró ötlete volt, még 1954-ben látott egy hétvégi telket villamossal és nagyon megtetszett neki.

7. A rivális banda verőembere Berkes Zoltán (Rados) volt. Jól hozta, pedig az életben a légynek sem tudott volna ártani, az iskolában kifejezetten jófiú volt.


 8. A főcímzenét a Generál együttesnek köszönhetjük, aki akkor volt gyerek, még ma is dúdolja a számot.

9. A már említett Szergej Jelisztratov főszereplő volt a filmben. Felnőttként egy ideig lemezlovasként dolgozott, majd az Első Emelet zenekar technikusa volt, később aztán wakeboard- és snowboard-oktató lett. Mint elmondta, a táborokban sokszor levetíti a gyerekeknek az Utánam, srácokat és a mai kicsik is imádják.


2018. július 26., csütörtök

Privát félmúlt kötetbemutató az Otthon Étteremben!


Hamarosan az új is felkerül! 
Egyébként a kiadványaink megrendelhetők innen: http://atjarokhe.hu/bolt/, illetve beszerezhetők a Központi Antikváriumban (Déryné u. 2.) és a Zöld Sárkány Teaházban (Weidlich udvar)!

2018. július 22., vasárnap

Ipari Örökség Tábor 2018


De most komolyan: Mi szerethetőt lehet találni egy elhagyatott ipartelep közepén fekvő, majd 110 éves, fa, acél és tégla szerkezetű gyártócsarnokon, melynek az állapota az évek során az életveszélyesség határáig romlott? Nos, a Szent István Egyetem és az Átjáró idei építésztáborának résztvevői számára nem is kevés.
Sok ember sok munkájának gyümölcse az a felmérőtábor, melynek során idén nyáron az Ybl Miklós Építéstudományi Kar hallgatói megkezdik a volt Lenin Kohászati Művek megmaradt épületállományának felmérését. A Csontos Györgyi DLA (Ybl) és Tóth Viktor (Átjáró) által vezetett csapatnak első témája az Egyedi-Gépgyár mára teljesen kicsupaszított, de még elmúlásában is gyönyörű csarnoka. Az ország különböző pontjaiból érkezett hallgatók célja az épület megismerése, kutatása, és később a kutatási anyagok által az épület megőrzésének előremozdítása.
“A gyártáshoz szükséges, nem széria gépelemek gyártása történt itt” – mondja a kulcsátvételkor Némethi Antal, a gyárat tulajdonló cég igazgatója. “Mi már belefáradtunk abba a harcba, hogy ebből az épületből valami is legyen.” És valóban: a csarnokban szétnézve nem rózsásak a kilátások. A falakból csavarni lehet a vizet, a talaj szennyezett, a fa tartószerkezet állapota sok helyen válságos.
Az egyhetes tábor alatt a hallgatók a felmérés mellett építéstörténeti kutatást is végeznek, melyben az Észak-Keleti Átjáró, a Megyei Kohászati Múzeum és Észak-Kelet Magyarország Ipartörténetéért Alapítvány és a megyei Levéltár is segítséget nyújt. Célunk egy olyan felmérési terv készítése, mely nem csak az épület meglévő geometriájára szorítkozik, hanem az egyes szerkezetek műemléki, tartószerkezeti, állapoti jellemzőire vonatkozó adatokat is tartalmaz. Ebben esténként BIM Manager, tartószerkezeti tervező, műemlékvédelmi szakmérnök és faanyagvédelmi szakmérnök támogat minket.

Tóth Viktor, Miskolc, 2018. július 21.
Észak-Keleti Átjáró Egyesület
Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar