Nemzetközi porondon az avasi pincék és a kilátó: Európai támogatást nyert a Re-AVAS projekt

A miskolci Észak-Keleti Átjáró Egyesület több mint egy évtizedes közösségi örökségvédelmi munkája újabb mérföldkőhöz érkezett. A történelmi Avas értékeit megőrző kezdeményezés elnyerte a 2026-os Európai Örökség Napok rangos támogatását. Így a helyi pincesorok, a kilátó és a gótikus templom revitalizációja nemzetközi szinten is láthatóvá válik.

Fényfestés, Avasi kilátó, Gabetoo

Projektünk a történelmi Avas városrészben több mint egy évtizede zajló közösségi örökségvédelmi és revitalizációs munkára épül. Egyesületünk és partnerei 2013 óta dolgoznak azon, hogy megfordítsák Miskolc egyik legértékesebb, ugyanakkor hosszú időn át elhanyagolt kulturális tájának hanyatlását, társadalmi stigmatizációját és kulturális háttérbe szorulását.

A történelmi Avas különleges örökségi együttest alkot: ide tartozik az Avasi kilátó modernista épülete, a középkori eredetű református templom és temető, valamint a közel ezer pincéből álló pincesor-rendszer. Ezek az elemek egyszerre őrzik a közép-európai építészeti hagyomány, a borkultúra és a városi közösségi élet emlékeit, ugyanakkor évtizedeken keresztül az elhanyagoltság, az infrastruktúra hiánya és a negatív társadalmi megítélés jellemezte őket.

Az elmúlt években kulturális programokkal, városi sétákkal, kutatásokkal, kiadványokkal, ifjúsági programokkal, dokumentumfilmekkel és közösségi eseményekkel járultunk hozzá az Avas újrafelfedezéséhez. A civil kezdeményezések fokozatosan erősítik a helyi identitást és a közösségi felelősségvállalást, miközben a város és más szakmai szereplők figyelme is újra az Avas felé fordult.

A jelen projekt ennek a folyamatnak a következő lépcsője. Nem csupán az épített örökség megőrzésére koncentrál, hanem az elmúlt évek során kialakult tudás, közösségi kapcsolatok és kulturális narratívák rendszerezésére, továbbadására és nemzetközi láthatóvá tételére is. A projekt közvetlenül kapcsolódik a 2026-os Európai Örökség Napok tematikájához („Veszélyeztetett örökség: Újjáélesztés, Ellenállás, Újragondolás”).

A projekt hivatalos címe: Reclaiming the Historic Avas – Community Renewal of Neglected Heritage

A Creative Europe oldalán így írnak a nyertesekről röviden: 

Eight inspiring community-led projects from across Europe are helping us discover new ways to connect with our shared heritage. 🌍✨ 

We’re excited to announce the projects selected to receive funding through the 2026 European Heritage Days Stories grant scheme! 

Under the theme: heritage at risk, the projects selected propose education, research, community actions and digital innovation as a way to find meaning in a world of change. 

Discover the eight projects and their stories: link.europa.eu/hbqqpt 

Stay tuned for the European Heritage Days this September! 🎉

Előzmények: 

Egyesületünk 2014-ben Europa Nostra díjat nyert a Rozsdazónából egy új Miskolcra elnevezésű programmal. A 2013–2014 folyamán induló új utat jelentő programunk a történelmi Avas (és a közeli belváros) térségével új kihívást jelentett számunkra, elsősorban azért, mert a kulturális örökség tekintetében szokatlanul gazdag volta ellenére méltatlanul elhanyagolt állapotok uralkodtak a területen. Igaz volt mindez a város egykori szimbólumának számító Avasi kilátó épületére, a majd’ ezer pincét magában foglaló avasi pincesorokra is, de az Avasi templom és temető is méltatlanul elfeledetté vált ekkorra.

Az üresen álló kilátó kávézóhelyiségébe éveken át szerveztünk kulturális programokat, hozzájárulva ezzel az Avasi kilátó újbóli felfedezéséhez, értékeinek tudatosításához, sőt, sikerült újra divatba hoznunk a kilátótornyot (mára teljesen megújult).

A belvárostól egy kőhajításnyira található avasi pincesorokon található épületek nagy része katasztrofális állapotban volt, de a környék megítélése is rendkívül kedvezőtlen képet mutatott, így a helyiek és az idelátogatók is inkább elkerülték a területet. Azóta számtalan programmal próbáltunk ezen a helyzeten változtatni, elsősorban az Avasi Borút Egyesülettel – és más szervezetekkel – közösen. Az Avasi pincesorok azóta dinamikusan haladnak a revitalizálódás útján, egyre több borházat újítanak fel, egyre több a zenés-gasztronómiai rendezvény a pincesorokon, így a város egyik legkülönlegesebb negyede újra megtalálta saját arculatát, és ismét pezsgő, élettel teli találkozóhellyé vált. 

Az avasi templom felmérése révén időközben elkészült az eredeti gótikus hálóboltozat digitális modellje (készítő: Bereczki Zoltán építész), mely láthatóvá teszi, milyen volt a síkmennyezet előtti enteriőr. 

A mi történetünk tehát 2013 táján kezdődött, mikor új utakat kerestünk a „Rozsdazónából az új Miskolcra.” Vagyis a városi identitás fejlesztése céljából az ipari örökség katasztrofális és sztereotip képzetének megváltoztatása mellett azt a célt fogalmaztuk meg, hogy a közösségi tudatban a város képzete és a város története átértékelődjék, a traumatikus és visszás képzetek helyére friss képek, a szellemei kulturális örökség elemei kerüljenek be. A történelmi Avason több ilyen, a helyi (épített és szellemi) kulturális örökségként megújulásra, újrafelfedezésre váró momentumra bukkantunk.

Ezt írtuk 2013-ban: „Idén 50 éves az Avas kilátó, amely programunk egyik kiemelt helyszíne! A kilátó úgy vált Miskolc jelképévé, hogy igazából nem tud mit kezdeni vele a város, (inkább csak tisztes távolságból vetődik rá a tekintet, felmászni és onnan szétnézni mostanság nemigen szoktak a helyiek), a környező – szintén kihasználatlan – zöld övezettel és részben szintén mostohán kezelt, egykor nívós szórakozó negyeddel, az avasi pincesorokkal egyetemben…” Az 50 éves születésnapi rendezvénnyel (kulturális fesztivál) folytatódott a történet, amikor is „Utánam, srácok: Miskolcra!” címmel közösségi, kulturális programsorozatot indítottunk: köztéri akciókat, beszélgetéseket szerveztünk, az Avasi kilátó üresen álló presszószintjében koncerteket, interaktív vetélkedőket (középiskolások, illetve családok számára), filmvetítéseket, kötetbemutatókat tartottunk a kilátóban, és – a közvetlen környezetében – padokat újítottunk fel, Macskaköves tanösvényt hoztunk létre, illetve sportprogramot (kamakupa), kalandjátékot fejlesztettünk (iskolások, családok, közösségek, külföldi csoportok vettek részt benne).

A statikai bravúrnak is számító, nemzetközi szinten is elismert modern stílusú épület –mely a ’90-es évek végéig a város jelképének is számított – nagyon leromlott állapotba került addigra, annyira, hogy az esetleges lebontása is szóba került a városvezetés részéről. Fontosnak tartjuk, hogy éveken át fórumot szerveztünk a kilátóba a kilátóról helyi vezetők, vállalkozó, véleményformáló részvételével „Tévétorony, városjelkép - milyenek a kilátások?” címmel, melyet több helyen is publikáltunk (blogunk, Avasi Értéktár, Youtube-csatornánk). Több kiállítást (a városi galériában, a kilátó presszójában), rajz-, fotó- és irodalmi pályázatokat szerveztünk, filmet és képeskönyveket (Hetvenkét méter) készítettünk az épületről. 2023-ra nagyszabású felújításra került sor, teljesen megújult a kilátó és környezete, és a városi főépítész stábjával együttműködve újabb közösségi programsorozatot vezettünk Kilátó-60 címmel (kalandjátékkal, városi túrával és kiállítással). Időközben az egyesület merchandise termékeire elsősorban a kilátó került rá, hozzájárulva és erősítve a 2010-es évek végétől újra fellendülő kilátó-divatot.  

Az Avasi Disputa programunk 2015-ben indult az Avasi Borút Egyesülettel közösen, más helyi civilek és intézmények, illetve a városvezetéssel együttműködve az avasi pincesorok revitalizációját célozva, mely a mai napig zajlik egyre nagyobb sikerrel – egy valaha pezsgő szőlő- és pincekultúra (közel ezer pince!), egy városi szórakozónegyed (asztaltársaságokkal, vendéglátóhelyekkel, görög borkereskedőkkel) emlékezetének megőrzése is a célunk. Az avasi borkultúra öröksége nem elszigetelt helyi jelenség: egy tágabb közép-európai borkultúra része, amelyet a Tokajt, Egert és Krakkót összekötő történelmi kereskedelmi útvonalak formáltak. Ebben az értelemben az Avas revitalizációja hozzájárul egy közös európai kulturális táj megőrzéséhez és újraértelmezéséhez (Miskolc és az Avas a Bükkaljai borvidék része, mely két neves történelmi borvidék – az Egri és a Tokaji – között található, és egy a múltban fontos kereskedelmi útvonal kiindulópontja, a Krakkót célzó úgynevezett „Borúté”).

Hasznos tapasztalat, ahogyan a pincesorok borházainak építészeti arculatáról, a svájci stílusról szóló publikációnkkal összhangban manapság rengeteg új tulajdonos ennek a helyben autentikus formavilágnak megfelelőn renoválja borházát (blogunk és az Avasi Értéktár hasábjai mellett külön dokumentumfilmet is készítettünk a témáról).

Szintén változatos programok soráról van szó: városi séták, bortúrák, kiállítások, középiskolás vetélkedők, szemétszedés, öko WC-k telepítése, faültetés, közösségi kisfilmek, dokumentumfilmek, nyitott pincék rendezvénysorozat (felolvasásokkal, kötetbemutatókkal, koncertekkel), fórumok, fotós pincekataszter stb. Az egyik legfontosabb az Avasi Értéktár periodika kiadása (2015-tól a 23. kötetet készítjük), amely egyrészt ismeretterjesztő és szemléletformáló célzattal indult, és egyre több helyi kutató publikál benne (történészek, régészek, építészek, muzeológusok, antropológusok stb.). Egy szlovákiai pincésgazdákat tömörítő szervezettel is együttműködtünk, illetve az Aktív Nyugdíjasok Egyesülettel (hazai és külföldi csoportokkal). Tehát az avasi pincesorok szinte hihetetlen – civil  kezdeményezésekre épülő – fejlődésen mentek át az utóbbi bő tíz évben, hasonlóan a közvetlen környezetében található Avasi kilátóhoz és Avas-tetőhöz.

Az avasi templom eredeti gótikus hálóboltozatát bemutató digitális modellje és az arról készült animáció megmutatja egy korábbi korszak építési módját, illetve a gótika közép-európai sajátos jegyeit. Mindezt egy átépített mennyezet takarásából sikerült megalkotni építész szakértőnknek (hiszen előbb a török csapatok gyújtották fel a templomot, majd a régi tornya nélkül újjáépített épület utóbb a reformáció jegyében kapott más arculatot). A kutató barátunk (Bereczki Zoltán műemlékvédelmi szakmérnök) a templom kőtárában található töredékeket (és korábbi ásatási eredményeket) megvizsgálva alkotta meg a 3D-s modellt. A rajzokat és ábrákat, majd a teljes kutatást és eredményeit az Avasi Értéktár egyik különszámában is publikáltuk, majd külön könyvet is megjelentettünk a témáról az Átjáró Könyvek sorozatunkban (címe: Régi kövek beszéde – Az Avasi templom építéstörténete). Egy külön dokumentumfilm készült a templomról, a benne zajló régészeti feltárásokat is bemutatva.

A történetünk tehát a sokszínűségről is mesél nekünk. A történelmi Avas egy kis szeglete csupán a városnak, az Avas-hegy északi oldalán, és közvetlen egymás mellett több nagy jelentőségű örökség a múlt bőkezűségét is mutatja, a különböző korok lenyomatát, különböző életmódokét, különféle épített örökséget és a helyi kulturális emlékezet mementóit, amire a közelmúltig nem figyelt a város, nem viselte gondját, sőt ebből adódóan problémaforrást jelentett (kriminalizált, a közművesítés szempontjából is erősen elhanyagolt területként egyfajta szürke foltként merült Csipkerózsika-álomba).

A tavalyi és tavalyelőtti Kulturális Örökség Napok során városi sétákat szerveztünk a pincesorokra, az Avasi templom, illetve a pincesorok és pincék meglátogatását célozva. 

Az Avas érdekében végzett munkánk szorosan kapcsolódik a 2026-os Európai Örökség Napok tematikájához („Veszélyeztetett örökség: Újjáélesztés, Ellenállás, Újragondolás”). Célunk az volt, hogy ellenálljunk a bontás és a társadalmi elhagyatottság veszélyének, közösségi cselekvéssel újjáélesszük az elfeledett értékeket, és újragondoljuk a városi identitás és a kulturális örökség kapcsolatát. 

🫵 Támogatásoddal te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megvalósulhasson a tervezett kötet és programsorozat és folytathassuk munkánkat!

Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheted meg: 

11103901-19331571-36000001 

Észak-Keleti Átjáró Egyesület 

(közlemény rovat: adomány, US Túrák 7.)

Diósgyőri vár(akozás) – Tények, talányok, történetek / Diósgyőri miértek #2

Tények, talányok, történetek / Diósgyőri miértek #2

Diósgyőri vár(akozás)

A Diósgyőr eltűnőben? című sorozatunk előző részében azt vizsgáltuk, miért nem mondjuk, hogy „Diósgyőrött”. Ezúttal egy még kézzelfoghatóbb talány nyomába eredünk: hogyan válhat igazán a miénkké az a diósgyőri vár, amelynek újjáépítésénél pont a helyiek szava nem dönthetett? Kapusi Krisztián írása a falakról, a múltról és a jövőről.

2. rész: Diósgyőri várakozás – Miénk a vár(?)

Bennünket ezúttal sem kérdeztek. A végeredményt nyomokban sem a mi döntéseink formálták. Szakértelmünk sem lett volna, persze, esetleg véleményünk. Utólag totálisan mindegy. Nekünk és főleg az utánunk jövőknek ez már jó időre így marad. 

Bizonyára hozzászoknak majd és valóban szerencsés volna, ha kötődnének látványához, tudnák fenntartások nélkül szeretni. Jó lenne, ha mihamarabb hiteles minőségi kultúra lakná be a falakat. Középkorról, közelmúltról egyaránt tanúskodnak. Kinek miről? Hallgassunk egymásra. 

Kevesek műve, pedig az ügy közös, miénk a vár. Birtokbavétel, mostanra nem marad más választás. Tetszik vagy sem? Lényegtelen immár, elképzelhetetlen pénztornyok állnak benne és nem bontjuk vissza kiskanállal, így marad. Maradunk.

                                                                         Kapusi K. 

Pécsett és Győrött igen, Diósgyőrött nem? – Tények, talányok, történetek / Diósgyőri miértek #1

Diósgyőr eltűnőben? – szellemidéző műhelymunka, közösségi emlékezet- és örökségmentő program

🫵 Támogatásoddal te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megvalósulhasson a tervezett kötet és programsorozat és folytathassuk munkánkat!

Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheted meg: 

11103901-19331571-36000001 

Észak-Keleti Átjáró Egyesület 

(közlemény rovat: adomány, US Túrák 7.)

„Hatvan év múltán sem tűnik el a miskolci sorozatgyilkosságok emléke”

A fenti „bulváros” címmel jelent meg ez év februárjában a megyei hírportálon, illetve napilapban jelen blogbejegyzés szerzőjének cikke, az alábbi bevezetővel:

A férjét akarta megölni, de ki kellett próbálnia, hogyan hat a méreg. A perecesi sorozatgyilkos utolsó tettét a Palotaszálló melletti teraszon követte el. Végül kivégezték. Az egyik áldozat rokona idézte fel a történteket. 

A Boon.hu-n publikált szöveget mostantól itt is olvashatják az érdeklődők. A sztori tekinthető a Képeslapok a Palotában című, 2020-ban megjelent (az Észak-Keleti Átjáró Egyesület kiadásában) kötet vonatkozó, Kis Józseg történész által írt fejezete folytatásának. Lásd hivatkozások a cikkben.

A perecesi avagy lillafüredi, de mondhatni úgy is, miskolci sorozatgyilkos esete máig élénken él az idősebbek emlékezetben. A „nikotinos gyilkos” első áldozatának testvére több mint hat évtized múltán is élénken emlékszik, mi történt, hogy történt azon a végzetes napon.

Illusztráció a Képeslapok a Palotából (2020) kötet Gyilkosság Lillafüreden című fejezetéből – a korabeli rendőrségi rekonstrukció fotói és leírásai
Forrás: az Észak-Keleti Átjáró Egyesület kiadványa / B.-A.-Z. Megyei Levéltár

A sorozatgyilkosnő igazi célpontja a férje volt

Nézzük a szikár tényeket.

„Az ötvenes évek végén, pontosabban 1957 nyarán egy perecesi bányamunkás összeesett és meghalt Lillafüreden. Minthogy az elhunyt italozó életmódjáról volt ismert és a kérdéses napon is jó pár pohárral legurított, az orvosok a halál okaként alkoholmérgezést állapítottak meg. Évekkel később azonban bírósági ítélet erősítette meg: egy sorozatgyilkos áldozata lett. De hogy is történhetett ez, miért vált áldozattá és miért csak évekkel később derült fény az igazságra?” 

Pécsett és Győrött igen, Diósgyőrött nem? – Tények, talányok, történetek / Diósgyőri miértek #1

Tények, talányok, történetek – Diósgyőri miértek #1

Pécsett és Győrött igen, Diósgyőrött nem? 

1. rész – Miért nem mondjuk azt, hogy Diósgyőrött?

Ha teljesen elfogadott a „Pécsett”, „Győrött”, „Vácott”, „Kolozsvárott" vagy „Fehérvárott” nyelvi formula, akkor miért nem használjuk a Diósgyőrre is? 

Pécsett. Győrött. Vácott. Kolozsvárott. Fehérvárott – a magyar nyelvben teljesen természetesek ezek a formák, még akkor is, ha első hallásra kicsit régiesnek vagy szokatlannak tűnnek. De akkor miért nem mondjuk azt, hogy Diósgyőrött?

Pedig a hangzásra nem tűnik idegennek, és a logikája is meglenne, akár még a hagyománya is meglehetne. Nyilván azért furcsa mégis a Diósgyőrött formula, mert sosem használtuk így helyiek...

Az újságírói „lelemény" persze felkapta a kifejezést, és jó néhány helyen megtalálható, leginkább sporttal összefüggésben. Ám mindez leginkább a figyelemfelkeltést szolgálja, élőszóban nem használjuk... De például Fábián Titusz is használja a Diósgyőrött kifejezést a Mi más lehetnék? című kötetében egy konkrét újságcikkre utalva... (Fábián Titusz: Mi más lehetnék? Privát félmúlt Miskolcon XXX., Észak-Keleti Átjáró Egyesület, Miskolc, 2024., 6-7.o.)

Észak-Magyarország, 1992. VI. 19.

Pedig ha valahol érdemes lenne újra felfedezni a hely szellemét, az éppen Diósgyőr. Nemcsak a várban vagy a futballpályán, hanem az utcákban, a házakban, az emlékekben – és talán még a szavakban is.

Szóval mit gondoltok: furcsa lenne azt mondani, hogy „Diósgyőrött jártam”?

Hogy is van ez?

Az -on/-en/-ön és a -ban/-ben helyhatározóragok mellett az archaikus, régies formulák is élnek a magyar nyelvben: a -tt (vagy -ott/-ött/-ett). Ezek a szabályoktól eltérő ragok is – a hagyomány elve alapján – teljesen egyenértékűek (ugyanakkor a legtöbb esetben az -n ragos forma is él párhuzamosan: Pécsen, Győrben, stb.). 

A fentebb említett városnevek esetében tehát arról van szó, hogy ezek a régies formák maradtak meg a nyelvhasználói szokásoknak köszönhetően, míg a legtöbb helységnévre vonatkozóan elkoptak, így Diósgyőr esetében is. (vagyis Diósgyőr esetében sem alakult ki ilyen hagyomány.) 

Mégis, a közismert Győrött formula mintájára adódik az analógia, és a Diósgyőrött kifejezés sem tűnik nagyon nyelvtörőnek vagy szabálytalannak. Érdekes módon ez a forma nem tűnik teljesen idegennek sem: a Győrött formula mintájára a Diósgyőrött alakot a legtöbb magyar anyanyelvű valószínűleg első hallásra is megérti. 

A Diósgyőrött kifejezést mindenesetre furcsa és eléggé erőltetett volna behozni a köztudatba, de érdekes és talán izgalmas eljátszani a kérdéssel...

DR

Diósgyőr eltűnőben? – szellemidéző műhelymunka, közösségi emlékezet- és örökségmentő program

🫵 Támogatásoddal te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megvalósulhasson a tervezett kötet és programsorozat és folytathassuk munkánkat!

Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheted meg: 

11103901-19331571-36000001 

Észak-Keleti Átjáró Egyesület 

(közlemény rovat: adomány, US Túrák 7.)

 

 

ÉS-szilánkok – Thália presszó / Tokaji Borkóstoló: olyan borisszák központja, akik számára távolinak tűnik a Búza tér / Bor-Is: borisszák origója / Spaten Söröző: sörkert-agora

ÉS-szilánkok 5.4: VENDÉGLÁTÓIPARI TANÖSVÉNY

Thália presszó

Csak a ’90-es évekbeli több virágkorát is megtapasztalhattam! Az évtized elején még a régi rexasztal is ott pompázott a bejárattól rögtön jobb kézre, bár már inkább csak látványelemként tett mély benyomást, a rexezés ideje addigra lejárt (a rendszerváltozás után nyugatról frissen bejött és Miskolcon is elterjedt pool billiárd lett a menő…). Régi csempék és burkolat mindenhol, óriási tükrök a falon és a mosdó előtti hatalmas bordó bársonyfüggöny mögött, kis asztalkák piroskockás terítőkkel és fekete műbőr bevonatú székekkel, békebeli karos kávégép a hatalmas pulton, óriási üvegvitrin-hűtőpult a cukrásztermékeknek és hidegkonyhai készítményeknek (de lehetett kérni melegszendvicset, tükörtojást vagy rántottát is – a Mackó nevű elődje hagyatékaként), de sakktáblák is várták a vendégeket, és ha úgy volt, Bandi, a csokornyakkendős pincér is kiállt bárkivel, akár szimultán is sakkozott, ha kellett, vonalas telefon és spontán üzenőfal a vendégek igényének kielégítésére a korszak sajátos kommunikációjának megfelelően: „Thália: egy pohár szóda 30 forintért, vagy egy pohár ajándéksör Banditól, a fehéringes, fekete nadrágos, bajuszos, eszményi pincértől, aki ha kellett (és kellett) szimultán sakkozott a vendégekkel, lóbálta a rexasztal dákóját, vagy átadta a haverod papírfecnis vagy telefonos üzenetét…” (Darázs Richárd: Moszkvics a szakadékban. Privát félmúlt Miskolcon II.; Észak-Keleti Átjáró Egyesület, Miskolc, 2013., 16-17. o. )  „A Thália presszóban nem az internet, hanem a kávégép segítségével kommunikáltam. Ha bementem és nem volt ott, akit kerestem, kértem egy számolócédulát meg tollat a Banditól és üzenetet írtam, hogy »Helló, itt voltam 3-kor, nem láttalak, majd 6 körül még visszanézek«… Néha vonalason is hívtam a Tháliát, ha épp el akartam érni valakit.” (Fábián Titusz: Mi más lehetnék? Privát félmúlt Miskolcon XXX., Észak-Keleti Átjáró Egyesület, Miskolc, 2024., 6-7.o.)

A képekért köszönet Tóth Józsinak

Jártak ide gimnazista fiatalok, levelezős idősebb fazonok (melós vagy csöves szerkóban például), egyetemisták, művészek, zenészek, önjelölt költők, bábszínészek, alterosok és punkok, deszkások és füvesek (a felsorolás önkényes, és egy-egy akkori vendég akár több kategóriába is besorolható lenne), és persze idült alkoholista kinézetű idősebbek, vagy éppen kalapos-zakós öregurak is.
Ha nagy néha kértem egy puncsszeletet vagy minyont, előfordult, hogy nem kaptam, mert Bandi és Szilárd jelezte, hogy ezt inkább nem kéne (vagyis nem friss)…

Az utóbbi két kép forrásáról nincs adatunk, keressük a fotók tulajdonosait!

Bandi és Szilárd aztán egyre többször emlegették a vizsgáikat, és a 2000-es években mindketten pályát váltottak, és mindketten szociális területen helyezkedtek el. A 2000-es évek közepe tájára kissé változott a közönség összetétele, no meg – többé-kevésbé – a régi törzsvendégek kinézete is, ellenben a presszó berendezése alig, ami nagy előnynek számított a szememben, de a ki tudja hányadik, éppen dívó retróhullámmal ironikusan zárójelbe tette magát a korábbi intézmény! Előbb festettek és modernizáltak, majd hamar észbekapva hirtelen újrafestettek és berendeztek, így aztán művi retró kocsma lett a Tháliából – a retró hangulatot persze sokkal inkább visszaadta volna a két lépessel korábbi állapot, és mindezzel valami megtört, valami odalett…
A 2010-es években végül bezárt a Thália…

VENDÉGLÁTÓIPARI TANÖSVÉNY fejezet

Bor-Is: borisszák origója

Tokaji Borkóstoló: olyan borisszák központja, akik számára távolinak tűnik a Búza tér

Spaten Söröző: sörkert-agora

Thália presszó

Déryné (Esz)presszó

Buga Jakab

Hetedik Mennyország / Nightmare / Anonymus

TBC

Vian Klub: underground színtér a lakótelepen

Ifiház

Antipatika

Black Mici

Gárdó

Részletek az És... Műszakváltás a Célvárosban című kötetből.

 

A kötet megvásárolható online az Átjáró Boltban, a Régiségvásáron minden hónap első vasárnapján (Átjáró pult // CéLVáRoSi CuCCoK), vagy egyéb rendezvényeken, illetve egyeztetett időpontban a Technika Házában található raktárunkban. 

Továbbá a Zöld Sárkány teaházban, az Antik Art caféban (a régi Központi Antikvárium helyén) és a Tourinformban is! 

https://atjarokhe.hu/bolt/ 

ÉS-szilánkok 5.3: VENDÉGLÁTÓIPARI TANÖSVÉNY

Tokaji Borkóstoló: olyan borisszák központja, akik számára távolinak tűnik a Búza tér

Utánam, srácok, a Tokajiba! Hogyha a belváros rejtőzködő tereinek útvonalán csatangolunk, annak egy szakaszán, a Szemere-kert és a Bartók tér között átkell haladjunk a város főterén... A Városház tér 5. szám alatt találjuk/találhattuk a Tokaji Borozót (egykor Tokaji Borkóstoló), ami igazi különlegesség a maga nemében. Már a ’90-es években is kissé avíttnak számított, ugyanakkor talponálló berendezésével, jellegzetes bútorzatával, mára hihetetlennek tűnő nyitvatartási rendjével (korán reggel nyit, este 8 tájban zár) és érdekes figuráival, törzsvendégeivel megtudott őrizni némi bájt, mely a ’70-es, ’80-as évek presszóinak világát idézi, de valójában még korábbi, igazi őskövület: már egy 1967-ben kiadott német–magyar brosúra (kocsmatérkép) is említi. 

Így ment ez, a régi nénik mérték a régi és újabb borokat a régi és újabb borisszáknak, egészen néhány évvel ezelőttig, amikor is híre ment, hogy bezár a Tokaji! Egy fergeteges búcsúbuli után aztán hamarosan újra kinyitott, és még egy bő évig működött a borozó, továbbra is Tokaji néven, de már új tulajjal, nagyrészt a korábbi berendezéssel és dizájnnal. Majd 2024-ben végül megújult külsővel és bútorzattal átalakítva végleg letűnt ez az időutazással felérő objektum, amely talán csillagkapuként, féreglyukként vagy valamiféle kulturális fekete lyukként vibrált néhány élénk fantáziájú könyvmoly látomásaiban, avagy asztalfióknak írt zsengéinek kusza lapjain. 

A borozó tehát már évtizedekkel ezelőtt is ősréginek, már-már történelemelőttinek tűnt. Olcsó is volt, érdekes emberek jártak oda: hozzánk hasonló fiatalok mellett meglett emberek is, pl. művészek, ügyvédek, újságírók, építészek stb., akár kalappal a fejükön, öltönyben, vagy szakadt ruházatban pompázva. Gyakran megfordult itt például egy Pilinszky és egy Nagy László kinézetű öreg is, utóbbi hihetetlen átéléssel szavalt József Attila-verseket, ha kérték, ha nem... Az 1990-es évek második felében egy érdekes útvonal fontos állomása volt számunkra a Tokaji, mikor már sem a Buga Jakab nem működött a Tetemváron, sem a Nightmare, a Dukát, a TBC és egyéb helyek a Kisavason és a Nagyavason. Az útvonal nagyjából így állt össze: Thália – Déryné (vagy fordítva) – Tokaji Borkóstoló – Spaten – Vian Klub. A Tokajiban a korai (este 7-8 körüli) zárást általában sikerült jelentősen kitolni, a hárslevelűt vagy furmintot sokszor fröccsként ittuk (Borsodi Vizet is árultak, így elvitelre üvegestül vihettünk belőle)...

Képek/cikkek forrása: az első két fotóról nincs adatunk, keressük!; minap.hu, illetve Észak-Magyarország 1971. és 1990.

Részletek az És... Műszakváltás a Célvárosban című kötetből.

ÉS-szilánkok 5.2: VENDÉGLÁTÓIPARI TANÖSVÉNY

Bor-Is: borisszák origója

A főutcától és a Centrumtól majd’ száz méterre, a Búza térrel szemben találjuk a kommersz szeszt és olcsó kimért bort kedvelők valamikori (talán) Mekkájának számító Bor-Is borozót – a fura, valamiféle humorról tanúskodó elnevezést felmutató szórakoztatóipari objektum a Búza tér 14. szám alatt működött, amelybe a különleges enteriőrje miatt kifejezetten érdemes volt betérni, bekacsintani, vagy legalább betekinteni. Belső falát Erdély Miklós monumentális vörös-fekete fotómozaikja díszíti mind a mai napig, bár nem éppen a felbecsülhetetlen értékének megfelelő körülmények között. 

A bejárat feletti – Viszontlátásra! – felirat szintén a borozót díszítette egy, a 2010-es években történt felújításig...

Szokás volt ide programot és akár városi túrákat is szervezni, például a MŰÚT (a MŰÚT folyóirat 2008/4-es száma, abban is elsősorban Müllner András Fotómozaikokról, mozaikosan című írása: https://muut.hu/wp-content/uploads/008_2008.pdf), az Artmagazin (Boros Géza: Leletmentés. Erdély Miklós fotómozaikjai. In: Artmagazin, 2014/6. https://www.artmagazin.hu/archive/2570)  és többször az Átjáró (Pl. 2017-ben az Utánam, srácok... a belvárosba! Búza tér – Weidlich-udvar Városi Túra és 2019-ben a Koffertúrák: Búza tér – Népkert túra során). közreműködésével. 

De mi is az a fotómozaik? Az Erdély Miklós (építész, képzőművész, filmrendező, író) által kifejlesztett technika... Miskolcon az említettkét helyen a közelmúltig megtekinthetők voltak a műemlékvédelem alatt álló enteriőrök. Ezen kívül csak néhány hasonló készült az országban, ám a Bor-Is nemrégiben bezárt, az Eszem-Iszomot pedig átalakították…

Fotók – Átjáró archívum:  fotózás az Egyszer volt, hol nem volt... Acélváros projekt során (2009.)  / a Zivatar zenekar koncertje a Koffertúrák: Búza tér – Népkert túrán 2019-ben

Részletek az És... Műszakváltás a Célvárosban című kötetből.

ÉS-szilánkok 5.1: VENDÉGLÁTÓIPARI TANÖSVÉNY

A következő kis sorozat alcímének ötlete Árvai Sityutól származik, köszönet érte! 

Spaten Söröző: sörkert-agora

...sörkert-agora, mely különféle neveken is ismeretes volt (Spaten, Borsodi, Grizzly), ám a legtöbben még mindig Spatenként emlegették, leginkább így maradt meg a köztudatban, egészen néhány évvel ezelőttig… A belváros legnagyobb sörkertje, sörsátra működött itt hosszú évtizedeken keresztül, mindez egy csodás fasor közvetlen közelében, pazar kilátással az Avas hegyre, annak ódon templomával és harangtornyával és persze az Avasi kilátóval. Meglehetősen nehéz volt úgy kiülni az egyre kopottabb sörpadokra, hogy ne a burjánzó zöld uralja a látképet! A sörsátor maga is zöldben pompázott (az utóbbi évtizedekben Borsodi felirattal), majd apránként fura változások rontották az idillikus képet, megelőlegezve a későbbi változásokat és a szomorú véget: előbb hatalmas Borsodi Sört reklámozó ponyvák (molinók) takarták ki a fasort és az Avast, majd az Erzsébet fürdő uszodája került lebontásra, és ezzel együtt egy murvás parkoló rondította el a környéket. 

De amitől igazán érdekes helynek számít a volt Spaten Söröző, az az a tény, hogy nagy túlélőről van szó, hiszen már a ’90-es évek végén is elterjedt a hír, hogy elbontják, beépítik. A 2000-es évek végére konkrét tervek is készültek, de végül nem valósult meg a fejlesztés. A 2010-es években több ízben, majd a 2020-as évben is újabb bontás-építkezés tervei merültek fel – legutóbb a 2022. májusi dátum lebegett utolsó nyitvatartásként a megkopott sörpadok fölött, de a Grizzly (hiszen egyre inkább ez az elnevezés is gyökeret vert) megint megúszta. Vajon meddig? Szurkolunk neki, és időnként, amíg lehet, szomjunkat is oltjuk itt! – írtam mindezt 2022-ben! (Utánam, srácok, a Népkertből a belvárosba! Városi túrák kezdőknek és haladóknak – Miskolci útikalauz III.)

De ne siessük így el, hisz’ az előzmények is érdekesek. A Spaten Söröző megnyitásakor és azt követően néhány évig a minőségi sörfogyasztásról (is) szólt, bajor koprodukcióban a Sörgyárral, sörfesztiválokkal, Déli Hírlap-os nyereményekkel stb. 

A '90-es évek második felére mindennek nyoma sem maradt... A belváros legnagyobb sörkertjeként nagy tömegeket vonzott, és a kisavasi pincesorok mellett sokféle fiatal megfordult itt is. Jártak ide punkok, „alterosok”, deszkások, rapperek stb., és persze többféle korosztály. A közös pont adott volt: a viszonylag olcsó italárak, csapolt sör, társaság és persze a zöldellő sörkert! (Ehhez fogható korábban Miskolcon talán csak a vasgyári Árnyaskert lehetett kellemes fasoraival, békebeli hangulatot árasztó berendezésével…) Később a funkció kibővült, egyre gyakrabban kulturális-zenés programok (koncertek, videodiszkó, fotókiállítás, kötetbemutató), és – ahogy országszerte elterjedt a nyilvános helyeken, sörözőkben való – tévézés, a különféle hazai és nemzetközi sportközvetítések strukturálták át az esték menetét...

(Forrás: Déli Hírlap, Észak-Magyarország napilapok) 

A Spatenről tehát már a '90-es évek legvégén is az a hír járta, hogy annyi, vége, le fogják bontani, szálloda (irodaház, vagy mikor mi) épül majd a helyére! Ez a hír néhány évente újra és újra előjött és terjedt, többször elsiratták a „minőségi söritalok megszállottjai”. Időnként mindez úgy hangzott, hogy: na, most már tényleg lebontják, nincs tovább, kész az egész. De aztán teltek az évek szépen, a Spaten felett időközben nagyon eljárt az idő, a Grizzly – amely kezdetben csak egy piciny kocsmaként vert gyökeret az egyszintes építményben, amelynek nagy részét a korábbi söröző birtokolta – szép lassan bekebelezte elődjét, majd végül teljesen be is zárt az eredeti Spaten Söröző. Időnként még be lehetett menni a mosdóba, ha a nyári nagy forgalmat nehezen bírta a Grizzly: a volt nívós bajor söröző így csúszott le egyszerű budivá... Szomorú hattyúdal… Kár érte! 

Na de most már tényleg lebontják! 2022 májusának vége már végleges dátumként volt belengetve, aztán újabb végleges időpontok következtek: nyár vége, és így tovább. Na, de most már tényleg vége...

A fentebb emlegetett 2022-es kiadványunkban mindezt megírtuk, de akkor még nem tudhattuk, hogy, na, de most már tényleg... vagyis nem csak a szokásos tényleg, hanem valóban itt a vég...

Részletek az És... Műszakváltás a Célvárosban című kötetből.

📘 ÉS... 

További bejegyzések: 

ÉS-szilánkok – Gömb Játékbolt: gyermekvágyak alfája és omegája  /Centrum: egy új origó? / Villanyrendőr: a város közepe?

ÉS-szilánkok: Variációk Avasra

ÉS-szilánkok: 688-as számú úttörőcsapat, vigyázz! / Újbérházasiak / Tüntetés Reagan ellen /Diósgyőr, Felső-Majláth

ÉS-szilánkok: Pereces – Ferencváros 3 : 0

MEGJELENT: És... – Műszakváltás a Célvárosban

 

A kötet megvásárolható online az Átjáró Boltban, a Régiségvásáron minden hónap első vasárnapján (Átjáró pult // CéLVáRoSi CuCCoK), vagy egyéb rendezvényeken, illetve egyeztetett időpontban a Technika Házában található raktárunkban. 

Továbbá a Zöld Sárkány teaházban, az Antik Art caféban (a régi Központi Antikvárium helyén) és a Tourinformban is! 

🫵 Támogatásoddal te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megvalósulhasson a tervezett kötet és programsorozat és folytathassuk munkánkat!

Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheted meg: 

11103901-19331571-36000001 

Észak-Keleti Átjáró Egyesület 

(közlemény rovat: adomány, US Túrák 7.)