2019. április 14., vasárnap

A kama útja – Labda az erszényben XI.


Kamaút: merről merre terjedt a kamázás városunkon belül és kívül?

Mint már korábban utaltunk rá, a kama eredetének kérdésére nincs egyértelmű válasz, sőt, minden valószínűség szerint nem is lesz. Eddigi kutatásainkból viszont érdekes kép rajzolódik ki a kamázás terjedését tekintve: a 2017-ben közzé tett Kamatérkép adatait idén bővítettük (egyelőre feldolgozás alatt állnak az újabbak).
Kutatásunk jellegéből adódóan nem reprezentatív, kombináltuk az on-line kérdőíves adatgyűjtést az interjúkészítéssel (hólabda-módszer). A legkorábbi konkrét adatok a kamázásról az 1950-esévelből származnak (ami nem jelenti feltétlenül azt, hogy korábban nem ismerték, nem játszották volna), a legújabbak napjainkból, részben egyesületeink tevékenységének eredményét tükrözve, részben tőlünk függetlenül, párhuzamosan fejlődve.
Az '50-es és '60-as évekből származó összes említés jelentős része (8 adatközlőből 5; illetve 12-ből 8) a vasgyári XVII-es Fiúiskolához kötődik. Minden egyéb említés a vasgyár határainak néhány kilométeres körzetén belülről való (Győri kapu, Diósgyőr, Bulgárföld, Komlóstető, Hámor).

A kép forrása: http://vasgyarisulik.atw.hu/

Az 1970-es évektől kezdve aztán robbanásszerű változás indult meg. A vasgyári adatok száma a következő évtizedből ugyan emelkedik (9), ám arányét tekintve visszaszorul, hiszen 30 más adat került fel térképünkre a '70-es évekből: elsősorban a Győri kapu és Diósgyőr lakótelepeinek és iskoláinak köszönhetően. Ekkor jelenik meg először  Pereces, a Belváros és a Szentpéteri kapu is.
A '80-as években már csak 4 közlés vonatkozik a vasgyárra (és a következő évtizedből való az utolsó adatunk innen), Diósgyőr és környéke tovább bővül (Berekalja, Kilián lakótelep), és elképesztő adatbőség jellemzi a Győri kapu (20), a Belváros (25) és az ekkor felbukkanó Avas (25) lakótelepeit, illetve a Szentpéteri kapu mellett új helyszínként megjelenik Nyékládháza is.
A következő évtizedben még mindig domináns az adatközlőket illetően Diósgyőr és Kilián, a Győri kapu, a belváros és az Avas, és megjelennek újabb városrészek is: Görömböly, Hejőcsaba, Szirma, Selyemrét, majd felbukkan néhány újabb vidéki helyszín is: Onga, Bódvaszilas, Sajószentpéter, Mályi.



A városrészekre vonatkozó adatokat tovább bontva a következő grafikont kaptuk:




A következőn pedig a legtöbb adattal szolgáló iskolák sorrendjét mutatjuk meg, szintén évtizedekre vonatkozó bontással:



A jelek szerint tehát a Vasgyárból ered a kamázás, és onnan terjedt el a lakótelepek építésével párhuzamosan, míg egyes külvárosokba csak később jutott el, vidékire pedig csak szórványosan.
Mintánk jellegéből adódóan nem lehet igazán pontos, újabb kutatási eredmények minden bizonnyal módosítanak majd az arányokon, feltűnhetnek más, korábbi és újabb helyszínek is, ám a terjedési irány jól látszik. Izgalmas kérdés, hogy létezhetett-e kamázás az 1950-es éveket megelőzően a vasgyárban vagy máshol, ám erre a kérdésre nyilvánvalóan nem lehet egyértelmű nemet mondani...

Mi történt az ezredforduló után, hová tűnt a kama, illetve honnan valók az újabb adatok?
A 2000-es és 2010-es évekből származó néhány adat eléggé vegyes képet mutat: a vasgyárból már nincs jel, a korábbi fellegvárnak számító városrészekből is csak egy-kettő (Győri kapu, Diósgyőr, belváros, az Avasról viszont szintén 0!), és egyre színesebb a kép: Szirma, Felsőzsolca (3!), Mályi stb. Az adatgyűjtésünk árnyalható a 2014-es, és a 2018-2019-es kama-foglalkozások és egyéb egyesületi beszélgetések során előbukkanó információkkal: a kamázás a jelek szerint ugyanis nem halt ki teljesen, spontán módon is játsszák a "végeken" (Szimán, Felsőzsolcán, Mályiban). Emellett több oktatási intézményben és táborban is felbukkant a kamázás, részben népszerűsítő kezdeményezésünk eredményeképpen, például a Hámori Waldorfban és a Waldorf nyári táborában, és – talán szintén a Zöld Meteor hatására – a Jezsuita Gimnázium táborában. Tőlünk függetlenül játszották és játsszák a kamát a Könyves Kálmán és Szent Imre iskolában, a Fazekasban, a Petőfi általános iskolában (Szentpéteri kapu), Szirmán, a Szabó Lőrinc iskolában és – néhány éve még – a Vörösmarthy iskolában is. Többen tábori körülmények között ismerték meg a játékot az utóbbi években: egy miskolci sporttábort egy gyöngyösi dráma tábort, vagy a sárospataki lovas tábort emlegetve.

A LogiSchool és az Öko-táborban, a Cserkésztáborban, a Máltai nyári táborában és MATEHETSZ (Templeton, Tutor Program) táboraiban pedig konkrétan meghívásra érkeztünk, többé-kevésbé a kama-foglalkozások megtartása miatt. Több esetben az általunk szervezett bajnokságok, vagy a fentebbi táborok valamelyikére hivatkoztak a megkérdezett fiatalok.
A kama útja tehát az utóbbi két évtizedben néhány külvárosi helyszín mellett több köznevelési helyszínen is feltűnt egymástól elszigetelten, illetve egyre több nyári tábori program, és – általunk szervezett – alkalmi és mára már hagyományosnak tekinthető kupa és korosztályos bajnokság, illetve kama-bemutató keretei között nyílik alkalom kamázásra.

2019. április 7., vasárnap

Körúton a kamakiállítás – Labda az erszényben X.


A nemrégiben elkészült és első ízben a Városháza aulájában megnyílt, majd egy hét múltán továbbköltöző tárlat április folyamán majd' tucatnyi iskolát és más intézményt jár végig. A tucatnyi bemutató tábla (roll-up) részben a miskolci erszénylabda történetéről, eredetének eddigi kutatásáról mutat be néhány érdekességet, másrészt a szabályairól, játékmenetéről, amit a kutatóknak az elmúlt években sikerült rekonstruálni, újraalkotni.

A montázsok – amelyek grafikai anyaga Török Esztert dicséri – az alábbiakban megtekinthető, kinagyítható képek formájában, azoknak, akiknek nem nyílik, nem nyílt módjuk eredeti valójukban megtekinteni, vagy alaposabban tanulmányozni azokat.
Ha minden a tervek szerint alakul, a ("Hungarikum" pályázat keretében futó) projekt gazdái április végéig a következő oktatási intézményekben tudják majd a tablók előtt a mai tizenéveseknek bemutatni a kamát, s ki is próbáltatni velük, tornaórák keretében: Herman, Földes és Jezsuita gimnáziumok, Berzeviczy, Szentpáli, Fazola, Kós Károly és Debreczeni Márton szakközépiskolák, Szent Imre és Fazekas utcai általános iskolák; továbbá: Avasi Máltai Játszótér, Perecesi Közösségi Ház, Vasgyári Közösségi Ház... És a várható folytatás készülünk a szirmai és a vasgyári általános iskolába, a Diósgyőri Gimnáziumba, a Szemere, a Fazola és a Debreczeni Márton szakközépiskolákba, és persze a Waldorfba is...

Bevezetésképpen a március 20-i ünnepélyes városházi megnyitóról készült fotókat mutatunk, majd az eseményről a városi tévé által forgatott pici riportot, végül néhány tornaórai felvételt.

(fotók forrása: Minap, Beregi László)
 

A Miskolci Városi TV március 21-i híradó műsora (a kamáról 13:19-től)

 További képek alább:

2019. március 22., péntek

USF-2019 - Idei fesztivál: május 24-25-én a Népkertben

Elhagyja az utóbbi években megszokott helyszínét az Utánam Srácok Fesztivál. Az Avastetőről, a kilátóból a Népkertbe és a Technika Házába költözik. Az idei fesztivál tervezett időpontja május 24-25., azaz péntek és szombat.

A program pénteken délután (az előzetes forgatókönyv szerint 5 órakor) a hagyományos belvárosi túrával indít, értelemszerűen népkerti etappal. Utána az Utánam, srácok! képregényes pályázat eredményhirdetése, majd kötetbemutató (a M.A.G. fanzinja) következhet, majd este 8-tól indulóan koncertek, parti – a fellépők, előadók névsora még alakulóban.

Szombaton már reggel fél 10-től várja az érdeklődőket a fesztivál. Fuss a Népkertért Futóverseny, kamabajnokság és piknik követik egymást, délutánig. Akkor egy újabb kötetbemutató jöhet (Privát félmúlt Miskolcon), hogy ismét koncertekkel, partival záruljon a nap. Az esti programot DJ Zöld fényfestéses produkciója színesítheti.

Mindez a jelenlegi terv – amint véglegessé és biztossá válik a fesztivál forgatókönyve, a szervező Észak-Keleti Átjáró Egyesület minden rendelkezésére álló felületen nyilvánosságra hozza azt.


2019. március 12., kedd

"Teniszlabdával nyomtuk!" – Labda az erszényben VIII.


Kamalabda = teniszlabda? A teniszlabda az igazi kamalabda, vagy többféle játékszer is megteszi? Lehet nyomni gumilabdával, gesztenyével, befőttes üveg tetejével, netán szigorúan és kizárólag zöld színű teniszlabdával?

Évek óta tart az anyaggyűjtés a kamáról, kamázásról az É-K-i Átjáró és újabban a Zöld Meteor Kama TTE programjai keretei között (KAMA projekt: KEOP, 2013-2014.; Sport Mecénás: 2016-2018.; Hungarikum: 2018-2019.), illetve jobbára azokon kívül önkéntesen. Az első gyűjtés során közösségi játékokat kerestünk, így adódott a kama kutatása is, ekkor ébredtünk rá, hogy a kamázás Miskolchoz és környékéhez kötődik (már akkoriban felvetődött az eredet és az elnevezés etimológiájának kérdése).

A 2. komolyabb gyűjtés egy online kérdőívre épült. Az addigi eredményeket sikerült összegeznünk Miskolc Kama Térképén (on-line térkép: Google-Maps és publitas.com), melyet az Átjáró jubileumi rendezvényén mutattunk be. Harmadjára további szabályvariánsokat, és újfent az eredet kérdését vizsgáltuk mini-interjúkat készítve, valamint a korábbi adatok újraelemzésére vállalkoztunk. Ezek fényében, íme, az első kisebb ismertető!

Az egyik sarkalatos, és a jelek szerint a valamikori kamázók számára fontos kérdés: a kamalabda mibenléte. Sok visszaemlékezés kezdődik a „kamalabdával”, pontosabban a teniszlabdával, mely sokak számára egy és ugyanaz volt.

Sportszerboltban vettük a teniszlabdát. Már ugye akkor volt, hogy darabra, vagy hármas kiszerelésben, dobozban, meg minden. A poén, hogy akkor volt olyan, hogy úgy kértük, hogy kamalabdát kértünk.
(Lichenstein Rajmund)

Teniszlabdával nyomtuk!
 (Balatoni Éva) (Magyar László)

Sokáig a teniszlabdát is csak „kama-labdaként” ismertem.
 (Kiss Tamás)

Teniszlabdával. Mindig teniszlabda, és mindig zöld teniszlabda.
 (Ágoston Kata)

Teniszlabdával játszottuk, az volt a menő, akinek volt saját teniszlabdája. Elég sok landolt a tornaterem tetején, ahonnan senki sem tudta levenni. :-)
 (dr Somosvári Béla Márton)


A teniszlabda használata azonban korántsem volt kizárólagos, a visszaemlékezések szerint többféle labdával, vagy más eszközzel is zajlott a kamázás.

Arra emlékszem, hogy a kamalabdákat bőr- meg rongydarabokból rakták össze. Ez egy tenyérben elférő spéci kislabda.
 (Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet)

Inkább pici tömör gumilabda, mint a squash, alig három centis, kemény, pattogós, 3-4-et is pattant, mire utolértük… Meg amit a tornatanár adott néha: a medicinlabdához hasonló, varrott, csak kicsi. ... Ökölbe fogtuk a gumilabdát, a másik kézzel még azt is takartuk.
Tudod, mivel játszottunk még ősszel? Gesztenyével!
 (Csomós Attila) 


A teniszlabda mellett a bőrlabda (kislabda) 12, a rongylabda és a gumilabda (kemény, pattanós, vagy valamivel nagyobb) öt-öt alkalommal került elő a kamakutatók által készített interjúkban, illetve négy esetben a kislabda megnevezést használták, továbbá egy-egy adatközlő említi a következőket: szivacslabda, gesztenye és befőttesüveg teteje! 122 fő tett utalást a labdára, akár többfélére is (137 adat), ezek alapján a következő kördiagram mutatja a labdafajtákat százalékos arányban:


A kamázók – akik nagy része évtizedekkel ezelőtt játszotta a kamát  – durván 90 százaléka tehát teniszlabdát használt, némelyek teniszlabdát és másféle labdát is, alkalomtól és lehetőségektől függően. Az alábbi két interjúrészlet érdekes és izgalmas adalékul szolgálhat arról, hogy miféle szerepe volt valaha (a „fridzsiderszocializmus” sajátos  hiánygazdaságában) a labdának, illetve a labda birtoklásának a miskolci iskolák és grundok kisiskolásai alkotta mikrotársadalomban.

A kamát általában teniszlabdával játszottuk, akkoriban ez nem hétköznapi dolog volt, úgyhogy akinek volt teniszlabdája, az gyakorlatilag saját csapatot is választhatott és eldönthette azt is, ki nem játszik. Tornaórákon inkább kislabdával játszottuk, ami picivel nagyobb, mint a teniszlabda és barna bőr (műbőr?) bevonata volt, négy (vagy nyolc?) részből összevarrva.
 (Borosi Gergely)

Na, kinél  van labda?
Legtöbbször az otthonról hozott gumilabdával játszottunk. Azért állhattunk be a nagyok közé, mert volt labdánk!
(Furmann Zoltán)


folyt. köv.

2019. március 8., péntek

Dobja, elkapja, lekapja – Labda az erszényben VII.

Az utóbbi években számos mozgófilmes felvétel is megörökíti már a kamázást; szemben azzal, hogy a megelőző több mint fél évszázadból egyetlen ilyen képanyag sem került még elő, pedig milyen hihetetlen, hogy ne fordították volna a kamerát a kislabdát dobáló srácok-lányok felé soha...

Tehát napjainkban már rendszeresen készülnek kisfilmek az alkalmi, illetve a rendszeres iskolai kamakupákat, bajnokságokat. Ezekből leggyakrabban zenés klipek készülnek, kedvcsinálónak, emléknek, hangulatfestő elem gyanánt. Néhányat a legsikerültebbek köztük csokorba szedtünk, itt közvetlenül megtekinthetők, továbbiakat pedig belinkeltünk (a Youtube-ról). Kellemes nézelődést, és aki kedvet kap, azt várjuk hétvégén (március 23-án) az Avason!


 
 




Jelen cikksorozat korábbi fejezetei:

Utánam srácok: kamázni! – Labda az erszényben I.

Kamalabda – Labda az erszényben II.

Kamázzunk a kamerába! – Labda az erszényben III.

Kamázott-e a Tenkes kapitánya? – Labda az erszényben IV.

Ki látott már fotón kamát? – Labda az erszényben V.

A sajtó is rákapott – Labda az erszényben VI.

 



2019. március 6., szerda

Utánam Srácok képregény-tervezési pályázat! - MEGHOSSZABBÍTOTT HATÁRIDŐ!

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS – Utánam Srácok képregény-tervezés


Az Észak-Keleti Átjáró Egyesület kétfordulós rajzpályázatot hirdet az Utánam Srácok Fesztivál programjához kapcsolódóan.
Miskolc értékeit, különböző városrészeit, épületeit, legendáit, különböző korszakait is bemutató, az Utánam Srácok! filmsorozatra utaló, mai szereplőkkel megálmodott képregény-sorozathoz keressük a tehetséges fiatal grafikusokat! 
Pályázhatnak: A) miskolci, vagy Miskolcon tanuló, a városhoz kötődő diákok, 12-19 éves kor között; B) 19 év fölöttiek
A pályázatra a következő pályamunkákat várjuk:
I.) Az Utánam Srácok! képregény logójának elkészítése valamelyik jellegzetesen miskolci épülettel megrajzolva.
II.) Egy miskolci témát vagy helyszínt, neves személyiséget (pl. Fazola Henrik és Frigyes, Déryné, Herman Ottó, Szemere Bertalan, Ferenczi Sándor, Kaffka Margit, Szabó Lőrinc stb.) életrajzához feldolgozó/bemutató comic strip (tehát egy 2-6 kockából álló képregény-csík) elkészítése.
Saját ötleteket is várunk, illetve egyeztetés szerint küldünk is megírt történetet, amennyiben az I-es témában beérkezett és a 2. fordulóba bekerült az adott pályázó. 


DÍJAZÁS:
 A legjobb 3 helyezett pénzdíjazásban részsül (25.000 – 10.000 – 5.000 Ft értékben). Közülük legalább az egyikük megkapja a lehetőséget, hogy a már készületben lévő képregény-sorozat első részének grafikai munkáit elkészíthesse (terveink szerint más-más ismert rajzoló készít majd egy-egy részt).
 A legjobb 10 pályázó emellett helyi témájú ajándékcsomagot kap (könyvek, kiadványok és társasjátékok)

ÚJ HATÁRIDŐ:
I.-es téma: 2019. április 18..
II.-es téma: 2019. május 8.
EREDMÉNYHIRDETÉS: május 25-én, az Utánam Srácok Fesztiválon, a legjobb pályaművekből összeállított kiállítás megnyitójával egybekötve.
A pályaműveket az atjarok@gmail.com e-mail-címre várjuk a következő adatok megadásával:
  • név
  • születési idő és hely
  • lakcím
  • oktatási intézmény/munkahely/szervezet neve
  • e-mail
  • telefon
Egy pályázó maximum 3 képet küldhet elektronikusan (jpeg- vagy PDF-fájl, max. 1 MB/fotó, minimum 300 dpi),
vagy postai úton (3529 Miskolc, Testvérvárosok útja 8., IX/1.), illetve személyesen a Zöld Sárkány Teaházba (Széchenyi u. 19., Weidlich udvar) lehet beadni.