MoziMiskolc - mit forgattak városunkban?

Filmtörténeti áttekintésbe fogott az Észak-Keleti Átjáró Egyesület: vegyük csak számba, mikor milyen filmes alkotás játszódott a borsodi megyeszékhelyen, illetve mely műveket forgattak a városban. Próbáljunk egy teljes körű listát összeállítani - aminek, persze, vége soha nem lesz, hiszen évről évre bővülhet.

Hogy a Meseautó "miskolci" film, azt jószerével mindenki tudja, azaz tudni véli. Ugyancsak viszonylag nagy az Utánam, srácok! tévésorozat miskolciságának ismertsége. Valójában egyikről sem mondható ki kerek perec, hogy itt játszódik a története, avagy hogy alapvetően a településen zajlott volna a forgatások egésze, 1934-ben, illetve 1974-ben. Ezzel együtt mindkét mű ott van természetesen a most megcélzott darabok gyűjteményében, teljes joggal.

 

 A lillafüredi Palotaszálló nyilvánvalóan a legtöbbször megfilmesített Borsod megyei helyszín. Ide érkeznek az 1934-es vígjáték hősei is, emiatt látható a filmben néhány közeli vagy távolibb felvétel (állókép) az éppen néhány évvel korábban megépült szállodáról. Az már kétséges, hogy a belső jelenetek elkészítése miatt is ideutazott volna a stáb a színészekkel. Hasonló a helyzet az 1974 nyarán-őszén Berkes Péter forgatókönyve alapján készült tévésorozattal: a történetben nincs kimondva (a regényben sem leírva), hogy Miskolcon vagyunk, de féltucatnyi helyszín egyértelműen azonosítható. Viszont minden olyan jelenet, ahol erre nem volt szükség (lakótelep, iskola, lakásbelsők, futballpálya, stb.), azok miatt nem utaztatták ide hetekre a filmes truppot, hanem maradtak a fővárosban. Lillafüred itt is megjelenik, amiként az Avasalja, a diósgyőri vár, Felső-Hámor, a Széchenyi utca, a diósgyőri lakótelep és a tapolcai barlangfürdő, valamint a kohászat. Az összes főszereplő egyértelműen járt az öt epizód miatt Borsodban (és erre a 2014-ben megjelent Utánam, srácok! című helytörténeti tanulmánykötetben emlékeznek is a kutatók kérdéseire válaszolva).

 

De menjünk tovább. Két igazán Miskolcon játszódó film jóval kevésbé ismert, noha az egyikben el is hangzik a város neve, s a másikban ugyan csak annyi utalás, hogy "a város", de Lillafüredet meg is említik, és a sztori zöme egyértelműen Miskolchoz kötődik. Ez az 1951-es Teljes gőzzel, ami a vasút (így kerül a képbe a Tiszai pályaudvar és kapcsolt részei) korabeli "politikai fejlődését" volt hivatott ábrázolni, és az 1974-ben bemutatott tévéfilm, a Különös vadászat, amely egy bükki környezetre hangszerelt kémhistória. A jelenetek túlnyomó többsége (a film teljes második fele) a Palotaszálló különféle részeit tárja elénk, az épület külsejét, a teraszt, az úszómedencés udvart, az előteret, a bárhelyiséget és az éttermet, a folyosókat és néhány szobát. Még a főszereplő révén a toronyba is feljutunk, valamint kívülről, egy felső-hámori tetőablakból is láthatjuk (a külföldi diverzánsok után nyomozó magyar rendőrök egy padláson állítanak fel megfigyelő harcálláspontot) alulnézetből az impozáns épületet. Szerepet kap a vízesés, a függőkertek, az Anna barlang. Sőt, egy rövidebb jelenetsor be "a városba", a Vasgyárba, a Gózon Gyula utca vasúti átjárónál lévő szakaszára is elviszi a nézőket; a lakás, amit a szereplők felkeresnek, a benne zajló események azonban már aligha itteni, inkább pesti forgatási helyszínt igényeltek.

A többi, első nekifutásra a listára felkerült filmalkotás között már csak említsük meg A miskolci Boniésklájdot (2004; Avas, kilátó, belváros, Gömöri-felüljáró, Katalin utca, Lillafüred), az Utolér című thrillert (2012; Görömböly, Selyemrét, avasi lakótelep, vasgyári piac, Dayka Gábor utca), a Magyar vándort, amely bizonyára tudatosan idézi a majd' nyolc évtizeddel korábbi elődöt, azaz a Meseautó palotaszállós jeleneteit (2012), a Szindbádot (1971), amelynek korcsolyázós jelenetét a Hámori-tavon vették fel, a Tamás és Julit (1997), amely szerelmi történet háttere a bányavilág, így felismerhető benne Lyukó, illetve Hámor és az ottani Szikla büfé. És még kettő: a Kár a benzinért szkeccsfilm, korabeli sztár-szereplőgárdával, s az egyik sztoriban Sinkovits Imre és párja szintén Lillára érkeznek kocsival üdülni; az Egér a palotában címe szintén a Palotaszállóra utal, itt fut végig a romantikus történet, amely egy leányiskolai osztály lillafüredi nyaralásához kapcsolódik.

Zárjuk a sor egyelőre két olyan művel, amelyek rámutatnak, hogy a filmtörténeti "miskolciságok" tettenérésénél nem is olyan könnyű meghúzni az objektív határokat. A Simon Menyhért születése (1954) egyik forgatási színhelye a Miskolchoz közeli bánkúti erdészház, míg a Rákóczi hadnagya című történelmi filmben állítólag "a görömbölyi erdő mögötti területen" forgattak 1953-ban, és "a lovas statiszták a Csaba vezér utcán vonultak ki-be miskolci szállásukról a forgatási helyszínekre"; - mindezek a film megtekintésekor nem azonosíthatóak.

Az Észak-Keleti Átjáró Egyesület által folytatott kutatás eddig eredményeit feldolgozó képanyagból egy apró kiállítás volt látható a szeptember végi Utánam Srácok Fesztiválon az avasi kilátóban, a MoziMiskolc program keretében; ennek tablói kerültek illusztrációként jelen cikkbe. Az egyesület folytatja a vizsgálódást, amely a jövőben a mozifilmek és tévésorozatok mellett a kisfilmeket, dokumentumfilmeket, reklámfilmeket is igyekszik számba venni.

UTÓLAGOS KIEGÉSZÍTÉS 2019-ből:
A MoziMiskolc kutatás azóta talált még néhány ide tartozó címet. Így a The Josephine Baker Story című amerikai filmről (1991), akárcsak a Csontváry című Huszárik Zoltán-rendezésről (1980) úgy hírlik, hogy egyes jeleneteiket a Miskolci Nemzeti Színházban forgatták. A Párbeszéd (1963) egészen biztosan a borsodi megyeszékhelyen játszódik, legalábbis egy része: Sinkovits Imre mint főszereplő például az Avas szálló presszójának ablakain nézelődik ki az Erzsébet térre. A nagy kék jelzésben (1969) pedig megintcsak a lillafüredi alagutat és a szállodát ismerhetjük fel egy ponton.

És időközben elhangzott egy előadás is a 2018. őszi, CONIN projektbeli konferencián, amelyről itt található egy önálló poszt, de az alábbiakban direktben is megtekinthető: