Tiborral jól elbeszélgettünk, a filmforgatás mellett sok egyébről, például az aznapi koncertprogramról. Végül az este folyamán az egyik nagy élményt közösen élhettük át: a Platon Karataev zenéjét hallgatva. A feltörekvő fiatal zenekar mély gondolatokat közvetítő saját szerzeményei között egy különleges feldolgozás is adódott a Vágtázó Halottkémektől (az 1990-es évek legelejéről).
Turcsik Tibor neve onnan lehet ismerős tehát a miskolciak, a helyi kultúrtörténet iránt érdeklődők számára, hogy egyike volt a városunkban játszódó és jelentős részben itt is forgatott hetvenes évekbeli ifjúsági filmnek. Az Utánam, srácok! Berkes Péter könyve alapján készült (pontosabban egyszerre írta a könyvet és a forgatókönyvet az idén elhunyt alkotó), és a korszak gyerekszínész-arzenáljának színe-java felvonult benne. Jelisztratov Szergej (Andris) vagy Kiss/Berkes Gabriella (Méri) néhány éve vendége is volt a filmmel foglalkozó egyik előadásunknak, előbbi egy másik alkalommal is ellátogatott a sorozat címét megidéző miskolci fesztiválra. Mellettük a tipikus 1970-es évek eleji, nagyvárosi lakótelepi környezetben játszódó történetnek olyan emlékezetes szereplői voltak még, mint – a gyerekek közül – Martos Tamás (Kapufa), Losonczi Gábor (Lada), Kovács Krisztián (Isti), Berkes Zoltán (Rados) vagy éppen Turcsik Tibor, aki Pocakos figuráját keltette életre.
Tiborral néhány éve már sikerült felvenni a kapcsolatot, online: Messengeren több, a korabeli miskolci forgatásokra vonatkozó kérdésünkre is válaszolt*, amelyek nyomán idéztük őt mind a 2014-ben megjelent Utánam, srácok! című, mind a 2020-as Képeslapok a Palotából című várostörténeti köteteinkben. Most pedig sikerült a személyes találkozás is a Szigeten.
(* Kulisszatitokként áruljuk el, a legérdekesebb felvetések akörül adódtak, hogy a filmsorozat kvázi-főszerepét „játszó” villamoskocsi mikor hol állt, hol vették fel a vele kapcsolatos, körülötte-benne játszódó jeleneteket. És bizony nem könnyű az 1974 nyarára datált forgatási élmények pontos felelevenítése, ki így, ki úgy emlékszik az egymásutániságra, a sorrendiségre: mikor állt még Miskolcon, az LKM területén a szerelvény, és mikor vitték tovább a fővárosba, a budai hegyekbe, ahol utána még évtizedekig szolgált valóban víkendházként egy hétvégi telken, hogy aztán idővel eltűnjön és az enyészeté legyen...)
Zárásként pedig meséljük el, hogy ha nem is Tibor maga, de az egykori szerepe, Pocakos figurája szintén megidéződik a tavaly készült (az Átjáró egyesület által közösségi filmezés keretében forgatott), az avasi kilátót – és ennek keretében magát azt a Miskolcot, amelynek a tévétorony a jelképe immár hat évtizede – bemutató kisfilmben. A kilátás mindenkié című alkotása itt teljes egészében megtekinthető: A kilátás mindenkié.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése