Újabb maketteket kaptunk! – lelkes helyiek felajánlásából tovább bővült a Széchenyi utcán lévő volt Kígyó Patikában található kirakatkiállításunk! Nagyon megható mindez, hatalmas köszönet érte!
Időről időre tovább gyarapodik a kilátós relikvia- és makettgyűjtemény (nemrégiben Sánta József és Almási Dalma is segítette a gyűjtést). Ezúttal egyrészt Joó Timi, a Zöld Sárkány Teaház tulaja, a Privát félmúlt Miskolcon sorozatunk egyik szerzője révén bővült a gyűjtemény: egy műanyagból készített kisebb modellről van szó, amely az 1963-as vasbeton tévétornyot idézi meg:
Legutóbb dr. Szigethy Jenő, a városban széles körben ismert néhai belgyógyász főorvos fából készült, az úgynevezett Szeghalmy-kilátót (1934-1956) ábrázoló modelje érkezett hozzánk (ami egyúttal lámpaként is használatban volt egykor). A relikvia a készítő unokája, Szigeti Eszter Réka jóvoltából jutott el hozzánk.
A felajánlók, az Angliában és az USA-ban élő leszármazottak (Eszterrel volt unokaöccse, Levente is) egy-egy kilátós sapkát kaptak cserébe, nehogy fedetlen fővel kelljen távozniuk...
Még egyszer hálás köszönet a makettekért!
Az új modell (egyelőre) végleges helyén, a Villanyrendőrnél található valamikori gyógyszertár kirakatában így fest:
Állj mellénk 1%-kal!
Az Átjáró további működéséhez rád is szükség van! Támogasd az Átjáró egyesület tevékenységét az adód 1%-ával!
A diósgyőr-vasgyári kolónia a gyárat
kiszolgáló munkáslakótelepként jött létre a gyár alapításakor. Bár jogilag
Diósgyőrhöz tartozott, területileg teljesen különálló volt: a Miskolc-Diósgyőr
országúttól délre épült fel, az akkor még különálló két település között.
Hamarosan felülmúlta Diósgyőrt intézményellátottságában, így felmerült az
önállósulás kérdése. Ez azonban meghiúsult, és mind Diósgyőr, mint a kolónia
Nagy-Miskolc része lett.
Ez az írás azt vizsgálja, hogy a kolónia
térszerkezete, utcahálózata hogy működött, amikor a terület még önálló
település volt, hogy működik jelenleg, és hogy milyen módon lehetne jobban
integrálni a városszerkezetbe. Erre ugyanis nagy szükség lenne: a két zárt
gyárterület (Digép, kohászat) közé beékelődő kolónia jelenleg térbelileg (és
ettől nem függetlenül társadalmilag is) többé-kevésbé szegregátum...
A teljes szöveg elérhető alább, kattints az alábbi képre:
Állj mellénk 1%-kal!
Az Átjáró további működéséhez rád is szükség van! Támogasd az Átjáró egyesület tevékenységét az adód 1%-ával!
Az A miskolci modernizmustól New Yorkig - Bőhm Viktor építészete c. könyv szerzőjével, Dr. Lovra Évával beszélgetünk a Kós házban a Bőhm Viktor életmű és a filmbeli Tóth László történetének párhuzamairól, a film valószerűségéről, és a valóság filmszerűségéről.
Időpont: 2025. IV. 4., 17.00
Beszélgetőpartner: Tóth Viktor építészmérnök (és bárki, aki beszáll).
Az esemény a film előzetes megnézése nélkül is élvezhető.
"A műszakváltást jelző hangjelzés és annak megnevezése: „Fúj a gyár!” fogalommá vált Miskolcon. Miskolc zenéihez, jellegzetes hangjaihoz az avasi templom harangjátéka mellett a gyár dudája is hozzátartozott. Nemcsak a gyár, a vasgyár, de egész Miskolc egyik jellegzetessége volt (melyet néhány évvel ezelőtt még lehetett hallani). Széliránytól függően a város egészen távoli szegleteibe is elhallatszott. Az életet, munkát és egyúttal az időt konkrét, egyenlő részekre osztó jel is volt mindez, és a gyári dolgozók életritmusának mechanikus kifejezője egyben.
A termelés a legtöbb vállalatnál és a legtöbb munkahelyen szinte soha nem állt meg. Mindezt a több műszakos rendszerrel oldották meg, így történt a gyárban is (és a legtöbb vállalatnál Miskolcon). Mindez a dolgozók számára állandó- vagy váltóműszakot jelentett, életüket meghatározta a két, három, esetleg négy műszakos munkavégzés. A több műszakos munkavégzés nemcsak az emberek életvezetési szokásaira nyomta rá a bélyegét. A munka fogalmához oly szorosan kapcsolódott a több műszakos időbeosztás, hogy a „műszak” kifejezést sokan a munka/munkahely/brigád szinonimáiként használták.
Minden műszakváltáskor munkások tömegeit lehetett látni a gyárkapuk környékén. A legnagyobb tömegek természetesen a vasgyári I-es kapu előtt hömpölyögtek: a környező buszmegállók, az Árnyaskert vagy további kocsmák irányába, míg mások a Konzum melletti ABC áruházban bevásárolva ott helyben, a Lenin téren (ma Ógyár tér) fogyasztották el italaikat..."
Részlet az A Célváros. Egyszer volt, hol nem volt... Acélváros? Hétköznapok Miskolc rendszerváltozás előtti évtizedeiből képeskönyvsorozat első kötetéből (2011).
A teljes kötet elérhető PDF-formátumban, kattints a borítóképre:
Az előzmény az Egyszer volt, hol nem volt Acélváros projekt (2008-2009.) több fronton is újat tudott hozni a miskolci kulturális-közösségi életbe... Hamarosan erről is megemlékezünk.
A Műszakváltás projekt 2010-ben indult, melynek egyik előzménye egy hasonló című rendezvény volt pár évvel korábban a Factoryban (2006).
A Műszakváltás projektről később még szólunk bővebben, első körben néhány fotó a rendezvénysorozatról: középiskolás vetélkedő, ipari szafari, előadások, Kisavas koncert...
2015-ban startolt Ott, ahol a hatos megáll című projekt, amely természetesen Miskolc-Perecesen zajlott partnerünkkel, a Bányász Kulturális Egyesülettel közös szervezésben.
Hatos
megálló – A Perecesi Kapufa Napja
„Kertesi, a nap hőse
újabb gólt vágott, illetve fejelt Henni kapujába... A nagy
lendület Kertesit bevitte a kapuba, ott a hálóba fogózkodott,
hogy meg tudjon állni. Nagy reccsenés hallatszott erre és ha
Forgács el nem rántja a góllövőt, akkor az eltört és bedűlő
kapufa rázuhant volna…” – írja a Képes Sport tudósítója 1947-ben.
E jeles eseményre emléket állítva éveken át megrendeztük a Perecesi Kapufa Napját, mely az
1947-es legendás mérkőzés, és persze Pereces pezsgő kulturális- és
sportéletének emlékezetének ápolását tűzte ki célul. Az a bizonyos meccs április 20-ra esett, a Kapufanapot pedig április 20-a utáni napokban
tartottuk. Aztán, a 2020-tól a pandémia miatt elmaradtak a további programok...
A projekt során négy számból álló sorozatot jelentettünk meg, bennük egy négyrészes képregénnyel és sok kis apró (comic script) szösszenettel, melyeket négy rajzoló készített.
Az új-zélandi illetőségű turista, Lomu (aki egy odavalósi, világhírű sportolóról kapta nevét) kalandjait követhették nyomon a Hatos megálló újság olvasói. A Hatos újság négy száma címlapján tartalmazza a sztori újabb és újabb epizódjait. Vörös szakállú kíváncsi kerékpárosunk Európán, azon belül Magyarországon végigkerekezve vetődött el Miskolcra, itt pedig érdeklődés ébredt benne a városrész iránt, amelyet a bédekkerek egyébként nem különösebben ajánlottak a figyelmébe. De őt, amint a Bükk felől a Kilián lakótelep környékére ért, valamiképp megragadta és maga felé vonzotta az – akkor még számára teljesen ismeretlen – Pereces szelleme…
Új-Zéland nevének jelentése Tengerföld, a bányásztelepülés egykori beceneve, ami a szabadtéri színpad után terjedt át az egész környékre, Tündérkert: innen a mese címe.
ÁTJÁRSZ velünk? Az Átjáró további működéséhez rád is szükség van! Légy támogatónk és önkéntesünk, csatlakozz hozzánk! Támogass egyszeri vagy rendszeres adománnyal!
⚾🥎⚾🥎 MI kamapályázat: Ki nyertes? KAMA – MI 100–0 Kifogott a kama a Mesterséges Intelligencián! A legtöbb ábrázolás alig hasonlít, vagy egyáltalán nem hasonlít a kama játékra, kamázásra! Mindez persze aláhúzza a tényt, miszerint a kama egy unikális, csak nálunk ismert és játszott kulturális érték, miskolcikum.
A pályázatra többen is küldtek be képeket (mindegyiküknek jár a kamáa-csomag!), és mi magunk is jó párszor nekifutottunk, ám a pontos szabályleírások ellenére sem értünk el igazi kamás illusztrációkat. Némelyiken hiányzik egy fej vagy egyéb testrész, és ami inkább lenyűgöző. a stílusok: ebben nagyon érzékletes az MI, érdemes tehát ilyen szemmel végigpörgetni a képgyűjteményt!
***
A FELHÍVÁS:
Így kamázunk MI? –AI-képgeneráló
KAMA-pályázat
MI,
azaz Mesterséges Intelligencia (vagy: AI) által készített kamázós képeket
várunk miskolci pályázatunkra! Hogy miért? Egyrészt mert viszonylag kevés
képanyag gyűlt össze eddig a miskolci kama, avagy erszénylabda játékról
(igazából az általunk ismert összes fotó vagy mozgógép csak a legutóbbi évtized
termése; a hőskorból semmi). Másrészt mert eddigi próbálkozásaink szerint a MI
nemigen tud mit kezdeni ezzel a sajátos csapatjátékkal…, az eddig generált
képek zavarba-ejtően vicces és/vagy képtelen mozzanatokat, helyzeteket
ábrázolnak. Készíttess
te is kamázós képet a ChatGPT vagy valamely más Mesterséges Intelligencia
programmal, próbáld meg minél pontosabban instruálni, vagy akár hagyj neki
szabadságot, és nézzük meg, mi sül ki belőle! KAMAMI?!
Különféle
kategóriákban tervezünk értékelni: legviccesebb – legjobb – legéletszerűbb
képek, stb. Pályázás:
maximum 3 képet várunk pályázónként az atjarokhe@gmail.com
címre. Határidő:
2025. március 15. Nyeremények:
kamás nyereménycsomag kamalabdákkal, kamás pólókkal és szatyrokkal,
baseballsapkákkal!
***
ÁTJÁRSZ velünk? Az Átjáró további működéséhez rád is szükség van! Légy támogatónk és önkéntesünk, csatlakozz hozzánk! Támogass egyszeri vagy rendszeres adománnyal!
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
