Füleslabda ≈ álló kama/félpályás kama - kapuk
Ez a száz éve még (Magyarországon is) nagyon népszerű játék a kama egyik lehetséges előzményének, rokonának tekinthető.
A kama eredetének kérdése többször is előkerült már. A KAMA Projektben kutattuk először, 2013-2014 folyamán (az Észak-Keleti Átjáró Egyesület keretében, közösségi játékok gyűjtését célozva). A későbbi kutatások a kama városi mikrotörténetére irányultak: hogyan játszották, hol és milyen változatokban, milyen eszközökkel és milyen körülmények között, honnan ered a játék? – utóbbi kérdés kapcsán frissebb eredményekkel is szolgálhatunk.
Jó pár kérdés további izgalmakat rejt magában: honnan ered maga a játék? Honnan ered a kama elnevezés? Hol, milyen településeken ismerik, hol, hogyan és kik játszották?
A „kama rejtélyét” manapság akad, aki az amerikaifociban véli felfedezni, ám sokkal valószínűbb, hogy vajmi kevés köze van egymáshoz a két sportnak (a hasonlóság legfeljebb felszínes), a néhány – nem túl sok – hasonló momentum ellenére párhuzamosan, és egymástól függetlenül alakulhattak ki (mint több más sportág esetében). Mindkét játék az ókori méta- és labdajátékokban gyökerezik, így nyilvánvalóan számtalan labdás sport létezik és létezett szerte a világon, melyeknek egyes szabályai és mozzanatai több-kevesebb rokon vonást mutathatnak. Bővebben: http://utanamsracok.blogspot.com/2015/04/utanam-sracok-kamazni-avagy-miskolci.html
A kama játék motívumait különböző népi játékgyűjteményben is megtalálhatjuk, mint például a Magyar Néprajz VI. kötete, a Népek játékai (szerk.: Lukácsy András), a Magyar népi játékok gyűjteménye (szerk.: Hajdu Gyula). Az egyik lehetséges előzmény – ahogy eddig gondoltuk – a görög-római eredetű „métázás”, a másik az elsősorban Észak-Magyarországon, régiónkban elterjedt „mancsozás”, a harmadik a „dugós vagy susulós”, avagy „dugva labda” és „rejtő róta” elnevezéseken is valaha ismert elfoglaltság. (Utóbbi azért érdekes, mert a kama egyik sajátsága éppen a labda eldugásának mozzanatában rejlik). Több magyar vagy más népi játékként, avagy régi csatasportként leírt és valaha létező, többé-kevésbé népszerű játékot is felfedeztünk, melyek a kama lehetséges előzményei, illetve rokonai.
Egy másik fontos körülmény az eredet kérdését vizsgálva pedig az, hogy bizonyos népi játékok – itthonról és határon túlról is – már a századforduló táján bizonyítottan a gimnáziumi tantervek részét képezték. A „rúgó labdával” játszott fut ball mellett hamar megjelent két, számunkra nagyon érdekes játék, melyekben a dobás és elkapás nagy szerepet játszott, és kapukat is használtak...
Az egyik ilyen játék, a német eredetű füleslabda. Több másikkal egy későbbi bejegyzésben foglalkozunk majd.
 |
| Forrás: a Lőcsei Főgymnasium Értesítője, 1893. |
A füleslabda a különleges fogantyús (füles) labdájával tért el leginkább a múlt századforduló környékén és a XX. század első néhány évtizedében játszott sportoktól. A játékleírások alapján egy, a kamához (álló kama) és több más újonnan felfedezett játékhoz nagyon hasonlóról van szó, ám a játék képe meglehetősen eltér a mi miskolci játékunktól. Mindenesetre az eddigi egyik legközelebbi rokonnal van dolgunk.
 |
| Ország-Világ, 1896. |
Lássunk néhány lexikon-szócikket a játékról:
 |
| Forrás: Új Idők Lexikona, 1938. |
 |
| Forrás: Az élet útmutatója, 1937. |
A
füleslabda a XIX. század végén és a következő néhány évtizedben
volt nagyon népszerű, a korabeli sajtót vizsgálva számtalan adatot
találunk arra vonatkozólag, hogy az ország különböző részein űzték
iskolai keretek között és bajnokságot is szerveztek felnőtt csapatokkal.
1903-ban indult az országos bajnokság a MOTESZ szervezésében.
(Bővebben: http://vmek.niif.hu/02100/02185/html/569.html).
Ám nemcsak cikkek, filmfelvétel is készült füleslabda-mérkőzésről!
Forrás: www.filmhiradokonline.hu
(Magával ragadó a felvétel több szempontból is: az ódon környezet, a mára elfeledett sportot űző atléták láttán, és vicces is a nem igazán egységes mezeket tekintve egy hivatalos mérkőzéshez képest.)
Az eperjesiek egyébként többszörös füleslabda bajnokok voltak anno, és a jelek szerint nagy derbiket vívtak a Budapesti Torna Clubbal. Rövid beszámoló egy korai összecsapásról:
Az eperjesiek egyébként többszörös füleslabda bajnokok voltak anno, és a jelek szerint nagy derbiket vívtak a Budapesti Torna Clubbal. Rövid beszámoló egy korai összecsapásról:
 |
| Forrás: Herkules, 1898. |
 |
| https://upload.wikimedia.org/wikipedia/de/c/ca/Amsicora-schleuderballteam.jpg |
 |
| https://www.nwzonline.de/wesermarsch/lokalsport/100-jahre-rodenkircher-sportgeschichte_a_3,0,3669690584.html |
Sőt, Németországban ma is űzik, igaz, a jelek szerint csak amatőr szinten:
https://www.tv-schweiburg.de/archiv/archivbilder-bis-2015/schleuderball/
Nálunk a játék teljes eltűnését jelzi az a tény is, hogy nincs róla magyar nyelvű Wikipédia-szócikk! Angolul egy rövid bejegyzést találunk: https://en.wikipedia.org/wiki/Schleuderball
 |
| Sportvilág, 1901. |
Az említett három játékról egy másik említés érdekes összefüggést és jóslatot mutat:
 |
| Colland Ferencz: Tornázó Ifjúság (Ország-Világ, 1886.) |
Lássunk néhány felnőtt mérkőzésről íródott tudósítást is:
 |
| Sport-Világ, 1902. |
A füleslabda népszerűsége az iskolai színtereken túlterjedt, így a szórványos felnőtt mérkőzéseket követően 1908-ban írták ki az első országos bajnokságot:
 |
| Sport-Világ, 1908. |
 |
| Sportvilág, 1911. |
A füleslabda valamikor a ’30-as években szorult háttérbe és tűnt el más csapatsportok – elsősorban a foci, illetve a kézilabda és kosárlabda stb. – előretörésével. Egyes jelek szerint azonban már hamarabb is megkezdődött letűnése.
 | |
| Sportvilág, 1913. |
Az évtized végén (ahogy egy fentebbi szócikkből is látható) és a negyvenes években már mint letűnt sport említik, ahogy a későbbi évtizedekben is...
 |
| Képes Sport, 1944. |
 |
| Forrás: Ludas Matyi, 1973! |
***
Ami számunkra és a kama szempontjából leginkább érdekes, az az a tény, hogy ezt az országszerte ismert játékot biztosan ismerték Miskolcon is: több újságcikk és iskolai értesítő tanúskodik minderről...A füleslabdát egy időben nagyban űzték Miskolcon, hivatalos szakosztályt is létrehozott a MAK, és országos döntőt rendeztek a városban:
 |
| Reggeli Hírlap, 1927. |
 |
| Reggeli Hírlap. 1928. |
Nemcsak hogy létezett miskolci szakosztály, de városi derbikre is sort kerülhetett a különböző klubok között:
 |
| Miskolczi Napló, 1912. |
 | |||
| Ellenzék, 1911. |
Némi kutakodás az is kiderül, hogy az 1927-es szakosztály-alapítás és a miskolci döntő valójában egy tudatos törekvés része volt, mely a füleslabda újbóli felélesztésére irányult.
 |
| Reggeli Hírlap, 1927. |
A felnőtt sport mellett iskolai szinten is népszerű volt ez a különleges sport a városban. Lássunk végül két részletek erre vonatkozólag:
Az első kilépés a miskolci ref. g. falai közül 1901. május 27-28. napjain történt, amikor a gimnázium csapata, 36 tornász 5 tanár vezetésével a VKM által rendezett országos tornaversenyen vett részt...
A füleslabda-versenyben 10 perc alatt 10 kaput csináltak a nagybányai gimn. csapata ellen anélkül, hogy az ellenfelek egyszer is be tudták volna dobni a labdát a miskolciak kapuján. A csapat mind a 10 tagja bronzérmet nyert. (Részlet Zádor Tibor: A testnevelés és a sport térhódítása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a XIX. század végéig c. könyvéből)
 |
| Miskolczi napló, 1913. |
Mindebből jól látszik egyrészt egy izgalmas korszak sporttörténetének egy érdekes szelete, ahogy az is, hogy Miskolcon és környékén is népszerű volt a füleslabda, gimnáziumi csapatok mellett működött csapat a Vasgyárban és Miskolcon (MAK, MVSC). Mindennek nyilvánvalóan lehet némi köze a kama játék későbbi kialakulásához, népszerűségéhez, ám – mint sorozatunk további cikkei is mutatni fogják – nem az egyetlen és kizárólagos előzményről van szó...
Jelen cikksorozat korábbi fejezetei: