Bővebben: http://kamaprojekt.hu/uv-s-kamazas-kama-dzsembori-no-7-november-20-an/
A tárlat főszereplője a Hofer Miklós és Vörös György által az 1960-as évek elején tervezett, 1963-ban átadott avasi kilátó- és tévétorony, a borsodi megyeszékhely emblematikus építménye. „Miskolc természetes jelképe.” Egy világhírű és világszínvonalú épület.
Az eredeti kiállítási anyagról és a mögötte álló gyűjtő-kutató munkáról itt olvashatunk a Miskolci Napló hírportálján:
Gyűjtemény az avasi kilátó ezer szimbolikus arcából
A galériabeli tárlatról videófelvétel készült:
„Utánam, srácok, a kilátóba!” - kiállítás az avasi tévétorony ábrázolásairól, Miskolci Galéria, 2021
Keresztury Tibor regényének részlete a Mesék a dombról című, avasi tematikájú gyűjteményes kötetben is megjelent. Ezúttal a kész regény kerül bemutatásra.
Zenész közreműködő a Balaton zenekarból ismert Víg Mihály. Korábban kettejük műsorát Víg végnapok címmel mutattuk be az Avasi Celláriumban: http://atjarokhe.hu/2015/01/nyitott-pincek-privat-felmult-miskolcon-v-es-vig-vegnapok-a-cellariumban/
Esemény: https://www.facebook.com/events/1234613010392110/
Esemény: https://www.facebook.com/
Fényképek a programról: https://www.facebook.com/media/set?vanity=utanamsracokprojekt&set=a.4346764598775325
Miért pont a játszótér, miért is érdekes a téma számunkra?
A hivatalosan 2013-ban kezdődött Utánam Srácok projekt előtt „24” címmel indult el a tulajdonképpen Utánam Srácok programunk. Első körben a Privát félmúlt Miskolcon sorozattal, valamint több felhívást tettünk közzé az eltűnt utcabútorokat (köztük játszótéri elemeket), letűnt cégéreket és a filmbéli sárga villamost kutatva.
Időközben elindult és hat számot ért meg tudományos folyóiratunk, az Átjáró, melynek formátumát megtartva Átjáró könyvek címmel indult új sorozat. Bereczki Zoltán és Kapusi Krisztián kötetei után most jelent meg és kerül bemutatásra Kiss Tanne István fotós könyve, melynek címe: Az öröm hűlt helye. A kötetet Simonyi Zoltán (a PFM-sorozatunk 6. kötetének szerzője) ajánlja: délután 5 órakor a Miskolci Galériában. A bemutató után a galériához legközelebb eső régi játszótérre vonulunk át, a Kossutg utca 4. számú ház udvarára, Radányi Judit és más szerzőink (PFM) a miskolci játszóterekre vonatkozó történeteit felidézni.
Fandl Ferenc monodrámája a következő programpont ezen a délutánon-estén. A Miskolci Nemzeti Színház népszerű művésze, mint már sokan megtapasztalhatták, sziporkázik az egyszereplős darabokban, számos iskolában és más előadáson láthatták a nézők az elmúlt években például a Klamm háborúja című tragédia révén. A most (a Helynekem „színpadán”) előadandó mű címe hosszabb és témája sokszínűbb az előbb említettnél: A nagy (cseh)szlovákiai magyar forradalmi gulyásparti. A színművész kedvelői nem fognak csalódni kedvencükben ezúttal sem – ahogy borítékolhatóan senki más sem. Kezdés tehát a Helynekemben (Széchenyi u. 30.) este fél 8-kor.
Ezt követően egy különös programelemmel jelentkezik a szervező egyesület tagsága: az Észak-Keleti Átjáró által az előmúlt években készíttetett pólók, sapkák és egyéb használati tárgyak divatbemutatójával. Emellett az újabb avasi kilátót ábrázoló pólók, pulóverek és poharak is kaphatóak lesznek a helyszínen 20 %-os kedvezménnyel!
A zárókoncert egy visszatérő vendég, a Koraiék műsora lesz, akik különböző néven és formációban (pl. Korai Öröm, Korai Trancemission, és most: Korai Electric) több egyesületi rendezvényünkön felléptek már, például a varbói Kertek Alatt Fesztiválon és az Utánam Srácok Fesztiválon, a kilátó teraszán. Most pedig a Helynekemben.
92. Könyvhét, Miskolc, Erzsébet tér
Szeptember 2-4., 15-20 óra között
Kötetbemutatók (és dedikálás):
- 2-án, csütörtökön 16 órától:
- 2-án 17.00-tól: városi túra keretében // MISKOLCITALIA
19.00: kapunyitás
19.30: Utánam, srácok, a kilátóba! kiállítás-megnyitó
és eredményhirdetés: az „AVASI KILÁTÓN VÍGAN KIÁLTOM” alkotói pályázat díjátadása
20.00: filmbemutató
Facebook-esemény: https://www.facebook.com/events/791550254846577?ref=newsfeed
Tervezett program:
AUGUSZTUS 26., CSÜTÖRTÖK Utánam Srácok Kamakupa – Kama Dzsembori No. 4. // Avastető
16.30: kama-bemutató
17.00: kamakupa
AUGUSZTUS 27., PÉNTEK Utánam, srácok, a kilátóba! // Nagyavas, avasi kilátó
16.00: US-túra a kilátóba – Indulás az Erzsébet térről
közreműködik a Számadó zenekar és a Miskolczi Pincék Asztaltársasága Dalárdája / felolvas Fandl Ferenc színművész
A túrán való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött: atjarok@gmail.com
18.30: kötetbemutató: Hetvenkét méter. Képek és történetek Miskolc jelképéről, az avasi kilátóról című könyv // kilátó presszó
A kötetet bemutatja: Juhász-Nagy Balázs építész
19.00: Tévétorony – városjelkép kerekasztal-beszélgetés // kilátó presszó
20.00:: zenei program – only vinyl // DJ-k:
– Bos
– DJ Shut
– DJ Zöld
20.00: fényfestés és videomapping:
– Gregovszki Gábor
– DJ Zöld
– Eszter
Esemény: https://www.facebook.com/events/179525887578787
Partnereink:
a BORA 94 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség
és a Mestské kultúrne stredisko Fiľakovo - Füleki Városi Művelődési
***
Kapcsolódó program: AUGUSZTUS 28., SZOMBAT:
Kiállítás az avasi kilátó ábrázolásairól és városképi szerepéről
Ünnepélyes megnyitó 19:00-tól // Miskolci Galéria
A kiállítást megnyitja: Szunyogh László, városi főépítész
Az ”Avasi kilátón vígan kiáltom” pályázat eredményhirdetése és díjátadója
Az avasi tévétorony „portréfilmjének” díszbemutatója
A néhai diósgyőri kohászat 1970-80-as évekbeli állapotát, „fénykorát” rögzítő nagyméretű makettasztal rekonstruálását és dokumentálását végzi a KOHÁSZAT 1:2000 elnevezésű program keretében miskolci lokálpatrióták és ipartörténeti szakemberek egy csoportja. Az Északkelet-Magyarország Ipartörténetének Ápolásáért Alapítvány és az Észak-Keleti Átjáró Egyesület koordinálásával folyó pályázati projekt végére elkészül a volt LKM teljes területét és a vasgyári kolóniát ábrázoló terepasztal felújítása, ami mellé korabeli dolgozók, vezetők és munkások beszámolói, visszaemlékezései, dokumentumai, fotók és tervrajzok társulnak majd. A rekonstrukciós munka félidejében a szervezők több alkalommal is kiállítják aktuális állapotában az installációt, hogy az érdeklődők megszemlélhessék, hozzászólhassanak, kiegészíthessék az meglévő információkat, megválaszolhassák a készítők kérdéseit.
Ennek a túrának az első állomásaként állítják ki egy hétre a makettet a Városháza aulájában. A tárlat augusztus 9. és augusztus 13. között megtekinthető a Polgármesteri Hivatalban (hivatali időben; megközelítés a főbejárat felől). A Diósgyőri Kohászatot ábrázoló, restaurálás alatt álló terepasztal munkaközi állapotában lesz látható, s mint a program gazdái üzenik a miskolciaknak: „Emlékeivel, történeteivel, véleményével Ön is segítheti projektünket a helyszínen!”
Az előzményekről:
A kiállítás Facebook-eseményként
A témához kapcsolódó ipari örökség-fórum augusztus 24-én
Nemrégiben egy komolyabb cikk jelent meg a terepasztalos projektről a Magyar Acél című szakmai folyóiratban. Ennek oldala az alábbiakban megtekinthetők, elolvashatók:
augusztus 6.:
http://kamaprojekt.hu/retour-kamakupa-kama-dzsembori-no-3/
augusztus 7-ei program:
Esemény: https://www.facebook.com/events/338782451116524/?ref=newsfeed
A programon a részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, a résztvevők a következő e-mail címen jelezzék, hogy részt kívánnak-e venni a túrán és/vagy a Helynekembe tervezett programon: atjarok@gmail.com
Esemény: https://www.facebook.com/events/536010051153310
25 füzet már csakugyan valami!
Privát Félmúlt Félmaraton – városi túra középhaladóknak: 25 füzet, cirka 25 km a sorozat szerzőivel, Pereces – Kilián - Vasgyár – Avas útvonalon.
Csatlakozni a túra bármely pontján lehetséges, de jánlott az egyes etapok indulási pontján.
Túravezetők: Balogh Attila, Darázs Richárd, Kapusi Krisztián.
Forró drót: a menetközben csatlakozók pillanatnyi helyzetünkről tájékozódhatnak az alábbi telefonszámon: +36 20 955 5926.
Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
>>> REGISZTÁRCIÓ <<<
https://forms.gle/edA7EmWqKutgzz838
~ PERECESI ETAP ~
INDULÁS: 09:00 – 6-os busz perecesi végállomás
Útvonal: iskola > szabadtéri színpad > Vilma forrás > Debreceni Márton tér /// hossz: 4 km & 1,5 óra
(ezután tömegközlekedéssel /vagy kerékpárral utazás a következő indulópontra)
~ KILIÁN & VASGYÁRI ETAP ~
INDULÁS: 11:00 – Posta melletti pavilon
Útvonal: 10-es posta > Peja Győző park „Kezek” > Iván utca > DVTK stadion > Strekk > Angyalvár > Ógyár tér /// hossz: 5 km & 2 óra
~ VASGYÁRI PIHENŐ: 13:00 ~(pontos helyszín szervezés alatt)
Ebéddel összekötött felolvasások – (az étkezés díjmentes a regisztrálók részére)
~ SZINVA ETAP (Győri-kapu) ~
INDULÁS: 14:30 (Volt) Hámor étterem
Útvonal: Tímármalom utca; Szinva part > Thököly utcai híd > Nagyváthy utca > Tompa utca > Avasalja utca > Jézus kútja /// hossz: 5 km & 1,5 óra
~ AVASI ETAP ~
INDULÁS: 16:00 – Jézus kútja
Útvonal: Alsó sor – Sityu pince > Közép sor – Bokályos pince > Felső sor > Báthory pince > Latabár sor > Alsó sor Sityu pince /// hossz: 4 km & 2,5 óra
~ FINÁLÉ: 19:00 ~ Alsó sor 720. - Sityu pince
Vacsora, filmvetítés és dínom-dánom kifulladásig
- kötetbemutató:
Magyar Gyula: Örs utca hét, földszint kettő. PFM XXV.
- zene és fényfestés:
Ács Gyula
Sityu
DJ Zöld
Fb-esemény: https://www.facebook.com/events/134864358767681
Találkozó 15.50-kor a Palotaszálló mellett (Fazola sétány, a vízesés feletti terasznál): https://goo.gl/maps/1nCcvgEHaom4Q9vdA
Zenél: Zivatar zenekar
Esemény: https://www.facebook.com/events/3910838115693377?active_tab=about
A részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdBHI-rZ3_Y2muruKimUWy59WzPFDOnIopyCvDoS2Kb3J9weg/viewform
Retrospektív sorozatunk újabb, immár hatodik részében Pusztai Tamás tanulmányát közöljük az Avasi pincék mélyén című kötetből (Avasi Értéktár IV.):
Pusztai Tamás: Az elfeledett Szent György Kápolna nyomában
EGY HELY SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSA — A SZENT GYÖRGY KÁPOLNA NYOMAINAK KERESÉSE A MISKOLCI AVAS-HEGYEN
Jelentés a 2015-ös régészeti feltárásról 2015. június 17. és július 9. között régészeti feltárást végeztünk Miskolcon az Avas-hegy tetején.
A feltárás célja a város 1800-as és 1863-as egy-egy ábrázolásán, az Avas-hegy tetején álló épület régészeti módszerekkel való megkeresése, és annak a kérdésnek az eldöntése, hogy létezhetett-e ez az épület, a Szent György kápolna, mely a középkori források alapján a mai Avas-hegyre lokalizálható.
Miskolc középkori településtopográfiájában az Avas hegy fontos szereppel bír. A hegy északi lábánál található Szent István templom mai formájában gótikus, ám az ásatások alapján Árpád-kori előzményeket is sikerült kimutatni. E régebbi templom pontosabb korhatározása azonban bizonytalan. Nem tudjuk, hogy itt, a Szinva déli partján, vagy az északi partján lehetett-e a korai településközpont, és ehhez a környéken még milyen fontos épületek kapcsolódtak.
Az Avas-hegy a XIV. században Szent György hegy néven volt ismert. Szent György határrészt mint promontóriumot már 1376-ban említik, a nevét adó kápolnát azonban csak 1507-ben, a Szent Mihály kápolna oltárigazgatóságával együtt. Ez a kápolna napjainkra teljesen elenyészett.
Az 1376-os oklevélben a szőlőhegyen fekvő kápolnáról írnak, amely egyházi intézményként egyike a város oltárigazgatóságainak. Pontos helye máig ismeretlen, bár újkori forrásokban még feltűnik mint az Avason megnevezett viszonyítási pont, melyen felül szőlők, alatta pedig pincék fekszenek. 1683-ban Borsod vármegye jegyzőkönyvében említik „az Avas tetőn az kápolnátul fogva lemenő szekérutat”, amelyet az Aszalay András palánt szőlője melletti parlagon csináltak és onnan fut lefelé a pincékhez.
Az egykori kápolna meglétét igazolja Miskolc 1800-ból származó réz-, majd fametszetes vedutája, ahol az Avas-tetőn sokszög alakú, kerek építményt ábrázolnak a város fölött, amely formájával, magasságával, magában állásával kitűnik a hegy pincéi közül.
Ugyanezt az épületet, de egy másik szögből, a Sajó híd irányából mutatja egy 1853-as kép is. Az 1853-as képen is látható, hogy az épület nem az Avas-hegy tetején áll, hanem egy részben különálló, alacsonyabb helyzetben lévő kiemelkedésen.
E két ábrázolás alapján a Google Earth segítségével igen jól kimetszhető, hol állhatott az Avas-tetőn egykor ez az épület.Ugyanezt az épületet, de egy másik szögből, a Sajó híd irányából mutatja egy 1853-as kép is. Az 1853-as képen is látható, hogy az épület nem az Avas-hegy tetején áll, hanem egy részben különálló, alacsonyabb helyzetben lévő kiemelkedésen.
A kápolnáról mint egyházi intézményről hallgatnak a források, de a Szent György hegy elnevezése koraiságát igazolja. A kápolna patrocíniuma az Árpád-korra mutat.
A leírások alapján a miskolci kápolna nem a település lakott részén, hanem attól kissé távolabb, a hegytetőn, a szőlőhegy szélén épült, sőt, az 1507-es oklevél szerint magán a szőlőhegyen.
A kutatás előtt azt valószínűsítettük, hogy az 1800-as és az 1853-as ábrázolásokon látható épület az Avas-hegyen a Szent György kápolna lehet. Az írásos források elégtelensége miatt azonban csak a régészet döntheti el, hogy vajon Árpád-kori építmény volt-e eredetileg, esetleg a Szent György-kultuszt megújító, a lovagszentet különösen tisztelő Anjouk idején, a XIV. században épült. (Ekkor már a hegyet is így nevezik.) Kérdés, hogy milyen célból létesült, temető vagy más objektum volt-e körülötte, s összefüggésbe hozható-e azzal, hogy a helyétől nem messze, a Mélyvölgy utcában XI. századi sírt tártak fel a XIX-XX. század fordulóján.
A két ábrázolás segítségével meghatározható helyen két munkaterületen végeztünk kutatásokat. Az I. kutatási területet a mai avasi kilátótól keletre 70 méterre, a városból a kilátóhoz vezető sétány déli széléhez kapcsolódóan, míg a II. kutatási területet a kilátótól 100 méterre, attól keletre, szintén a városból a kilátóhoz vezető sétány déli széléhez kapcsolódóan jelöltük ki. Az első kutatási területen nyitott három árokban a vékony, mindössze 20 cm vastag gyep és termőréteg eltávolítása után előkerült az alapkőzet. Az alapkőzetben egy újkori épület alapozását, egy lemélyített üreget, benne egy hordó fenekét találtuk meg. Az alapkőzet vékony fedőrétegében egy darab, bekarcolt csigavonallal díszített Árpád-kori kerámiatöredéket találtunk. A többi lelet jelenkori kerámia- és fémtöredék.
Az épülettől dél-keletre két vízszintesen fekvő, egymásra helyezett malomkőből kialakított lépcsőt találtunk, ami az épülethez délről egykor kapcsolódó fa szerkezetes előépítménybe vezethetett. Árpád-kori vagy középkori leletek itt nem kerültek elő. Az alapozás mellé ásott gödrök betöltésében a legkorábbi leletek a XVIII. századból való mázas kerámiatöredékek.
Ez lehet az az épület, ami az Avas-tető 1800-as és az 1863-as ábrázolásán is markánsan megjelenik. A feltárt alapozás nyomán ez egy nyolcszögletű épület volt. Kezdetei a XVIII. századig vezethetők vissza.
Az Avasról (és Miskolcról) Domby István által 1817-ben készült térképének (BmT 270) azon a helyét, ahol a feltárások voltak, a térkép egy fekete foltra helyezett kereszttel jelöli. Kérdés, hogy 1817-ben itt csak egy kereszt volt csak, vagy, mint ahogy ez a térképlap a Szent Anna templom és más kisebb templomok esetében mutatja, a kereszt alatti kis folt magára az épületre – egy kápolnára – utal. Azokon a helyeken, ahol a városban egyszerű keresztek voltak, mint pl. a Mindszenti templomnál, csak a kereszt jele van ezen a térképen.
Az ásatások, valamint az 1800-as metszet alapján elmondható, hogy e helyen 1800-ban már volt egy épület, amit az 1817-es térképen itt feltüntetett kereszt miatt ekkor feltehetően már kápolnaként használhattak. Ebből az is következik, hogy a Miskolc településről 1800-ban készített metszeten az Avas-tetőn látható nyolcszögű építmény egy kápolna lehetett.
A kápolna a XIX. század végére funkciót váltott és már pihenőházként kezdték el használni.
1900-ban Zelenka Lajos táblabíró tulajdonában volt. Ekkor építették hozzá délről azt a szaletlit, amelynek lépcsőjét sikerült feltárnunk. Az Avasról készült 20. század eleji képeslapokon, fényképeken, festményeken a kápolnából átalakított pihenőház markáns elemként jelenik meg.
A kápolnát a Horváth-sor 278. számon a ma is álló avasi kilátó 1963-as felépítését követően bontották el.
Az Avas-tetőn végzett 2015-ös feltárások során megtalált épülethez hasonlót más települések
melletti szőlőhegyeken a XVIII. században több helyen építettek Közép-Európában. Köztük gyakori a nyolcszög alaprajzú is. Közös jellemzőjük a kupola fölötti kisméretű világítótorony.
A feltárások során is megtalált kápolna titulusát nem ismerjük. Elképzelhető, hogy a valahol e helyen álló középkori Szent György kápolna titulusát kaphatta meg. De ez az épület már nem a középkor, hanem Miskolc XVIII. század végi, XIX. század eleji szőlőkultúrájának, majd a szőlők pusztulása után egy másfajta kultúrának, az Avas-tetőre került pihenőházak, a városi szórakozás kultúrájának az emléke.
Ha kápolnából épített borházat nem bontották volna el, és ma az avasi kilátótól lefelé sétálnánk, valami hasonló szerkezetet láthatnánk, mint amit az alábbi kép is ábrázol:
A kiadvány megrendelhető az Átjáró Boltban, valamint beszerezhető a Zöld Sárkány Teázóban, a Miskolc Boltban és a Központi Antikváriumban.