2025. IX. 12., 17 órától Gyülekező: a Centrum előtt
📽️Száz évvel ezelőtt, az Uránia Filmszínház csillogó új kultúrpalotájaként 1925-ben nyílt meg a közönség előtt Miskolc első olyan épülete a Rákóczi utcában, melyet eleve és kizárólag mozinak terveztek (építész: Árva Pál 1887–1935) és mindmáig őrzi eredeti funkcióját! 📽️
Esemény:
***
📽️ Kapcsolódó sorozatunk: A FIÓK TITKAI: elfeledett képek az átjárós archívum mélyéről
📽️Száz évvel ezelőtt, az Uránia Filmszínház csillogó új kultúrpalotájaként 1925-ben nyílt meg a közönség előtt Miskolc első olyan épülete a Rákóczi utcában, melyet eleve és kizárólag mozinak terveztek (építész: Árva Pál 1887–1935) és mindmáig őrzi eredeti funkcióját! 📽️
📽️ Események:
📽️ Jubilál a mozi Miskolcon: URÁNIA 100 mozitörténeti séta
Gyülekező: pénteken, 12-én a Centrum előtt 17 órakor!
***
📽️ Cinefest
21. URÁNIA 100📽️
2025. 09. 06. szombat
📽️11:00, Emléktábla-avatás, MÜHA, bejárat
📽️11:30, Centenáriumi beszélgetés, MÜHA, Galéria
📽️11:30, Centenáriumi beszélgetés, MÜHA, Béke terem
***
📽️ Kapcsolódó sorozatunk: A FIÓK TITKAI: elfeledett képek az átjárós archívum mélyéről
Mi magunk is szeretünk podcastokat hallgatni, azaz olyan internetes beszélgetéseket, amelyek nem médiariportok, nem stúdiófelvételek, hanem rendszerint arról szólnak, hogy „érdekes emberek érdekes dolgokról diskurálnak”. Ez egy modern és szabad műfaj, amit profik és civilek, műkedvelők egyaránt űznek, a megszólalók összetétele, névsora, valamint a témaválasztás pedig olyan gazdag, amit csak el lehet képzelni. Mi átjárósok magunkat az utóbbi kategóriájába soroljuk, és ilyeténképpen határoztunk úgy a közelmúltban, hogy belevágunk a podcastolásba.
A stáb alapból három fős: Balogh Attila, Darázs Richárd és Kapusi Krisztián, abécésorrendben. Előbbi és a második a Észak-Keleti Átjáró Egyesület alelnöke, illetve elnöke, a harmadik pedig a közösség talán legaktívabb „sima” tagja, többszörös szerző, a városi túrák rendszeres idegenvezetője és még annyi minden (például kamafogás-felelős).
És a téma? Mindig változó, de az apropó végig Miskolc lesz, a városunk múltja-jelene-jövője, a miskolci identitás megőrzendő értékei, és hasonlók. Például első nekifutásra az útikönyv-sorozatunk legfrissebb darabjáról, a Győri kaput bemutató kötetről trécseltünk, kulisszatitkokba is beavatva az olvasókat, másodszorra a filmnek szenteltük figyelmünket, értve a négybetűs fogalom alatt mindent, ami csak eszünkbe jutott (MoziMiskolc kutatástól közösségi forgatásokig). Eddigi harmadik jelentkezésünk alkalmával pedig kiruccantunk a Miskolci Galériába, hogy a vendégszereplő Madarász Györgyivel, egy újonnan nyílt kiállítás kurátorával körülnézzünk a tárlaton: mi minden van itt kitéve és mivégre. Ja, és okoskodtunk arról is, mi legyen a régi neonfényekkel, amik a belvárosi boltok bezárása-átalakulása után fennmaradtak. (Már ami.) Mesecukitól Cascóig!
Itt megtalálhatók, megtekinthetők-meghallgathatók a már elkészült adások a sorozatból (3), folytatás pedig terveink és reményeink szerint a következő hónapokban egy-két hetente.
TÚRA: Utánam, srácok a Győri kapuba! // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no1.
A sorozat Átjárós és egyéb közéleti, aktuális témákat igyekszik bemutatni, az első szám természetesen az új kötetről szól, Utánam, srácok... a Győri kapuba!
Másodjára a FILM lett a téma: milyen mozialkotások forgattak városunkban az elmúlt száz év során, és milyen filmeket forgattunk mi átjárósok mint öntevékeny közösség. A beszélgetők: Balogh Attila, Darázs Richárd és Kapusi Krisztián.
NEON + GÖMB: fogyasztás és művészet // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no3.
Harmadjára egy kiállítás adta a témát: a napokban a Miskolci Galériában nyílt, "Enyém – Tiéd – Miénk. Fogyasztanak valamit?" című tárlat, amely a fogyasztással és annak művészeti megközelítéseivel foglalkozik. A podcast-felvétel helyszíne maga a galéria, a beszélgetőkhöz pedig, mint Balogh Attila, Darázs Richárd és Kapusi Krisztián, ezúttal negyedikként a kiállítás kurátora, Madarász Györgyi csatlakozott.
FOCI: Berúgja vagy nem rúgja be? // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no4.
BERÚGJA VAGY NEM RÚGJA BE? (CSAK NEHOGY A KAPUFA BÁNJA!)
Negyedik nekifutásra (a korábbi "film" hívószó után, újabb f-fel kezdődő négybetűs szóként) most a foci adta a témát. Diósgyőr és Pereces, Hidegkuti és Kertesi, Attila és Munkás, Esterházy és Messi a főszereplők között. A beszélgetés résztvevői pedig: Balogh Attila, Darázs Richárd és Kapusi Krisztián.
KAMA: Elkapja vagy nem kapja be? // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no5.
Ötödik nekifutásra (a korábbi négybetűs szavak nyomán) most is egy hasonló: a kama fogalma adta a témát. Vagyis „Miskolc sportja”, az erszénylabda, ami 2017 óta a Települési Értéktárban szerepel; potenciális városmarketing-eszköz, kiváló közösségfejlesztő módszer, remek labdás csapatjáték, ami a a városban keletkezett és jobbára csak itt ismert – innen terjed az utóbbi időkben a városhatáron, sőt, országhatárokon is túlra.
Hatodik alkalommal (a korábbi négybetűs szavak játékát sztenderddé
emelve) ezúttal az Avas fogalma adta a témát. Vagyis „Miskolc dombja”.
Ezt jártuk körül (a Borangolás hétvégéjéhez képest most még csak
jelképesen) négyesben. A beszélgetés résztvevői: Balogh Attila, Darázs
Richárd, illetve Bereczki Zoltán és Gonda Péter.
PÉNZ/LÓVÉ: Mire megy? // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no7
Minek az a civilnek, avagy mire megy az 1%, az adomány és a pályázati támogatás?
Hetedszerre az egyesület elnöksége (elnök és két alelnök) arról elmélkedtek, milyen adománygyűjtéseket folytat a szervezet, milyen céllal, mire költi, amit kap – és tulajdonképpen mire is kell pénz a civileknek, ha egyszer szívvel-lélekkel, önzetlenül és többnyire ingyenesen, nonprofit alapon dolgoznak? A beszélgetés résztvevői: Mató Edina, Balogh Attila és Darázs Richárd.
FOTÓ/LILA: Lillafüred és a képeslapok, meg más fotók // Átjáró PODCAST – miskolci beszélgetések no8.
Utánam, srácok! – Átjáró PODCAST
Nyolcadszorra a szokásos trió (Balogh Attila, Darázs Richárd és Kapusi Krisztián) újabb négybetűs és újabb F-betűs szóval játszanak, plusz a Lillafüred kiejtésekor keletkező „Lila” becenévvel. Fotók és Palotaszálló a fő témák, de szóba kerül sok minden más is, ami fényképpel kapcsolatos. Sőt, még dalra is fakad az egyik szereplő...
Kellemes podcasthallgatást!
***
ÁTJÁRSZ velünk? Az Átjáró további működéséhez rád is szükség van! Légy támogatónk és önkéntesünk, csatlakozz hozzánk! Támogass egyszeri vagy rendszeres adománnyal!
Jubilál a mozi Miskolcon: Fimfesztivál-60 – CineFest-20
Az idén 20 éves CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál jubíleumi programsorozata.
A
jubileum alkalmából - a szeptemberi fesztivált megelőző időszakban -
olyan eseményeket szervezünk, amelyek visszatekintenek a fesztivál
eddigi múltjára, illetve Miskolc "filmfesztiválos" örökségére.
2024. ápr. 12. Kerekasztal-beszélgetés: Meghívott
előadók segítségével az egykori rövidfilm és televíziós fesztivál
felelevenítése, valamint visszatekintés a CineFest Filmfesztivál 20
évére.Helyszín: Művészetek Háza, Uránia Art Moziterem
Helyszín: Művészetek Háza, Uránia Art Moziterem
1. rész: A Miskolci Rövidfilm- és TV-fesztivál 60 éve (17:00) előadás: Kapusi Krisztián: Rónai, Juno, Vasas - helyszínek a miskolci filmfesztiválok (1964-1989) történetében Kerekasztal beszélgetés Meghívott vendégek: Gulyás Gyula, Duló Károly, Molnár György, Szobolits Béla – filmrendezők, Bán András műkritikus
Moderátor: Kapusi Krisztián, Muszatics Péter
2. rész: A CineFest 20 éve (18:00) Kerekasztal beszélgetés Moderátor: Bíró Tibor, Madaras Péter
---
2024. ápr. 12. CineGasztro
A sorozat első része CineGasztro – Franciaország 2024. április 12-én kerül megrendezésre 17:00-tól
A nap programja: -
helyi vendéglátók kitelepülése a miskolci Művészetek Háza előtti téren,
fellép Une petite chanson – Egy kis sanzon, élő zenei koncert duó
18:00-tól
- 19:30-tól a Jeanne du Barry – A szerető c. film ingyenes vetítése (helyszín: Miskolc, Művészetek Háza, Béke terem)
Megjelent és már kapható is (vagy megrendelhető) az idén 90
éves Palotaszálló és az ennek révén megszületett, mai értelemben vett
Lillafüredet ünneplő könyv. A Képeslapok a Palotából című kötet színes
sztorikat, kultúrtörténeti érdekességeket, látványos képeslapgyűjteményt és más
nézegetni-olvasgatnivalókat kínál 160 oldalon. A hotel kínálatába bekerült, az
Észak-Keleti Átjáró Egyesület által szerkesztett kötet dekoratív megjelenése
részben a kollekcióját rendelkezésre bocsátó gyűjtőnek, Havasi Istvánnak,
részben a művészi tördelést végző grafikusnak, Lates Tamásnak köszönhető. A
Balogh Attila és Darázs Richárd szerkesztette kiadvány szerzői névsora pedig
így néz ki: Spóner Péter, Békési Gábor és Kapusi Krisztián (a Herman Ottó
Múzeum munkatársai), Bereczki Zoltán (építész), Simonyi Zoltán (drámapedagógus),
Mikita Gábor (Színészmúzeum), Kis József (Levéltár), továbbá Joó Tímea és Veréb
Csaba. Egy plusz fejezet szövege pedig a Bartus Zsolt könyvgyűjtő által
megmentett iratból, Pogonyi Júlia egykori költőnő leánykori naplójából került
ki. Az illusztrációk pedig? A képeslapokon túl jóformán „mindenhonnan”, de
jelentős részt képviselnek a Maksay László fényképésztől eredő, régi időkbeli
lillafüredi fotók.
Ezen felül érdekes megemlíteni azokat a képeket, amelyek az
elmúlt évszázadnyi mozitörténet Palotaszálló-beli és -környéki filmalkotásokat
idézik meg – az 1934-es Meseautótól az 1974-ben bemutatott Különös vadászaton
át a 2004-beli Magyar vándorig. Ami utóbbit illeti: az album címlapképe is
innen van, Kováts Adél látható rajta, az egyébként Lukács Sándorral közös
jelenetből. Apropó, ha már filmek és a nevezett színész: ő az egyik, aki
pályafutása során kétszer is játszott palotaszállós filmben (1974, 2004); a
másik Benkő Gyula (1942, 1974). Természetesen nem csak forgatások végett, de
sok más színész, művész és más efféle híresség járt a hotelben a kilenc évtized
alatt, különösen az 1930-as években, amiről számos korabeli újságcikk
tanúskodik; ilyet is bőven találunk a kötetben. Amiként néhány dalszöveget,
illetve verset: előbbiek hol édes-bús slágerek vagy operettek, hol punkzenekari
számok formájában örökítik meg Lillafüred témáját, utóbbiak pedig részben
ismert költőktől, részben az érzéseiket a vendégkönyvben megörökítő
fűzfapoétáktól, alkalmi rímfaragóktól származnak.
Mivel a könyv fő profilja – a történelem érdekességeinek
megidézése mellett – a sztorizás, egy fejezetcsokor a „privát félmúlt” sorozat
(az Átjáró egyesület régóta futó szériája) szerzőiből, anyagaiból állt össze.
Itt, úgymond, magánemberek, civilek mesélnek arról, hogyan kötődnek az
épülethez, a városrészhez, miként dolgoztak ott egykor ők maguk vagy
családtagjuk, milyen volt Hámorban, illetve Lillán gyerekeskedni, mondjuk, a
nyolcvanas években. És mi minden volt még errefelé az 1930 óta eltelt kilenc
évtizedben? Mi került be ebből a Képeslapok a Palotából című kiadványba?
Írókongresszus József Attiláékkal, az első magyar filmfesztivál, Koós János
énekes gyermekkori emlékei, Karády Katalin és ifjabb Horthy István esete a
bolgár kislánnyal, az éjszaka kereket oldott Hruscsov legendája, síjőring és
„Lillafüred” jégkorongcsapat, Toronyóra tánccal, a perecesi sorozatgyilkos.
Valamint: hogyan nyomozott a luxushotelben Ackerley Sinclair magándetektív, és
hogyan Gordon Zsigmond bűnügyi riporter? (A szín valló halott, illetve a
Budapest Noir című krimikben.)
És zárásul két kérdést hadd tegyünk még fel az olvasónak,
akinek remélhetőleg az eddigiekkel felkeltettük a figyelmét. A válaszok
megtalálhatók a Képeslapok a Palotából című könyvben:
– Vajon kinek a nevét vette fel a SZOT-üdülő személyzetének
szocialista brigádja az 1980-as évek elején? Van-e köze az elnevezésnek az első
magyar űrhajóshoz?
– Hogyan nyaralt Rodolfo családjával a
Palotaszállóban? Az egykori népszerű bűvészről van szó és a hetvenes évek
elejéről.
Tudják-e, melyik színész szerepelt legtöbbször Miskolcon játszódó,
illetve forgatott mozifilmben? Ugyanaz, aki a magyar mozitörténet
alighanem első számú színésze, a legismertebb és legtöbb filmben feltűnt
szereplő: Sinkovits Imre. Például ő a főalakja az 1963-as Párbeszédnek,
amely a miskolci mozitörténet legjelentősebb alkotásaként értékelhető –
még ha a közfigyelem el is terelődött róla az utóbbi évtizedekben.
Annak idején, készítésekor-bemutatásakor sokan méltatták, Herskó János
rendező egyik legfontosabb művének tartották.
A Párbeszéd lesz a néhány hete indult Miskolci
Filmklub vetítéssorozatának következő darabja: november 2-án, szombaton
délután 4 órától látható a néhai Béke moziban, azaz a Művészetek
Házában.
A vetítési helytől nem messze található a fél
évszázados műalkotás alapvető miskolci helyszíne: az egykori Avas
szálló, annak is a főutcára nyíló presszója. Ide tér be a történet egy
fontos állomásán a Sinkovits alakította főszereplő; amíg bent üldögél,
látható a háttérben a Széchenyi utca, az Erzsébet tér, kicsit talán a
néhai Arany Szarvas patika is a sarkon. A borsodi megyeszékhely
egyébként úgy kerül a történetbe, hogy az ötvenes évek elején
letartóztatott, majd kiengedett katonatiszt, akinek – feleségével együtt
– életét a sztori követi, ide keveredik 1956-ban. A miskolci egyetemen
tanul, Ózdon dolgozik. Bekapcsolódik az egyetemisták forradalmi
mozgalmába; ez érthetően „erős” téma volt még a hatvanas évek
elején-közepén. Sinkovits Imre mellett feltűnnek a filmben: Sztankay
István, Törőcsik Mari, Gábor Miklós, Avar István, Bitskey Tibor, Pécsi
Sándor, Gobbi Hilda, Kiss Manyi, Szirtes Ádám, Nagy Anna, Rajz János,
Béres Ilona, Bulla Elma, Szabó Ernő... és még sorolhatnánk; ma azt
mondanánk rá: valóságos sztárparádé.
A film egy házaspár életét kíséri végig, Horváth
Laciét és Barna Jutkáét (utóbbit az amatőr színjátszó Semjén Anita
alakítja). Sinkovits Imre, mint említettük, még további, szintén
városunkban forgatott vagy játszódó mozikban is szerepelt az évtizedek
folyamán, sőt, általában főszereplőként. Így az 1955-ös Teljes gőzzel
című szocialista korbeli propagandafilmben, a Kár a benzinért című
szkeccsfilm egyik sztorijában (ahol egy másikban a megyénkbeli
származású Pécsi Sándor a főszereplő, 1964).
„Tudtam, hogy Ózdon van állás, Miskolcon egyetem, Gézáéknál lakhatok... menekültem”
– hangzik el a Párbeszéd egyik pontján a fővárosból vidékre száműzött
Horváth László szájából. Egy későbbi jelenetben vitapartnerével
kimondják, hogy mi az észak-magyarországi helyszínek, egyszersmind
forgatási helyszínek „üzenete” a történetben:
„– Eljöttél a szegény rokonokhoz? – Így alakult
a helyzet. – Megfúrtak, mi? – Nem, magamtól jöttem. – Meséld a jó öreg
istennek!... Igazgató voltál, szenvedtél, aztán lejössz ide
technikusnak. Megfúrtak... [...] Mindenki úgy rontja el az életét, ahogy
akarja. – Nem vitatkoztam vele. Egyedül akartam maradni, és tanulni. A
gyárban olyan volt a beosztásom, hogy másokkal alig kellett érintkeznem.
Egyetemre este jártam, tanulni meg egy miskolci presszóban tanultam.”
E ponton lép be a valóságos miskolci helyszín: régi nőismerősével úgy
találkozik hosszú idő után újfent, hogy összefutnak, ahogy Horváth az
Avas szálló presszójában üldögél...
(Film-Színház-Muzsika hetilap 1962)
A MoziMiskolc kutatást néhány éve kezdte el az
Észak-Keleti Átjáró Egyesület, amely szeretné összegyűjteni, a
mozitörténet immár több mint egy évszázada alatt milyen nagy- és
kisjátékfilmeket, dokumentumfilmeket készítettek, amelyben – nevesítve
vagy anélkül – helyszínként megjelenik a borsodi megyeszékhely. A
kezdeményezést az 1975-ös Utánam, srácok! tévésorozat emlékezete hívta
életre, a kutatás első eredményeit bemutató kiállítás is az Utánam
Srácok Fesztiválon volt látható két éve.
A Miskolc Filmklub a Cinemis kötelékében indult el
októberben (a Hyppolit, a lakájjal), november első hétvégéjén a
Párbeszéd mellett az 1961-es Megszállottakkal folytatódik (3-án,
vasárnap), és tart jövő tavaszig. A program választott tematikájába nem
tartozik bele a „miskolciság”֊, e tekintetben a Párbeszéd
érintettsége véletlen. A szervezők mindazonáltal örülnének, ha a most
szombati vetítés után a nézők részvételével beszélgetés alakulhatna ki a
témáról, a miskolci mozikról, filmforgatásokról, talán olyanok is
felbukkanhatnak, akik Herskó János hatvanas évekbeli forgatásán jelen
voltak, statisztaként, nézelődőként.
Filmtörténeti áttekintésbe fogott az Észak-Keleti Átjáró Egyesület: vegyük csak számba, mikor milyen filmes alkotás játszódott a borsodi megyeszékhelyen, illetve mely műveket forgattak a városban. Próbáljunk egy teljes körű listát összeállítani - aminek, persze, vége soha nem lesz, hiszen évről évre bővülhet.
Hogy a Meseautó "miskolci" film, azt jószerével mindenki tudja, azaz tudni véli. Ugyancsak viszonylag nagy az Utánam, srácok! tévésorozat miskolciságának ismertsége. Valójában egyikről sem mondható ki kerek perec, hogy itt játszódik a története, avagy hogy alapvetően a településen zajlott volna a forgatások egésze, 1934-ben, illetve 1974-ben. Ezzel együtt mindkét mű ott van természetesen a most megcélzott darabok gyűjteményében, teljes joggal.
A lillafüredi Palotaszálló nyilvánvalóan a legtöbbször megfilmesített Borsod megyei helyszín. Ide érkeznek az 1934-es vígjáték hősei is, emiatt látható a filmben néhány közeli vagy távolibb felvétel (állókép) az éppen néhány évvel korábban megépült szállodáról. Az már kétséges, hogy a belső jelenetek elkészítése miatt is ideutazott volna a stáb a színészekkel. Hasonló a helyzet az 1974 nyarán-őszén Berkes Péter forgatókönyve alapján készült tévésorozattal: a történetben nincs kimondva (a regényben sem leírva), hogy Miskolcon vagyunk, de féltucatnyi helyszín egyértelműen azonosítható. Viszont minden olyan jelenet, ahol erre nem volt szükség (lakótelep, iskola, lakásbelsők, futballpálya, stb.), azok miatt nem utaztatták ide hetekre a filmes truppot, hanem maradtak a fővárosban. Lillafüred itt is megjelenik, amiként az Avasalja, a diósgyőri vár, Felső-Hámor, a Széchenyi utca, a diósgyőri lakótelep és a tapolcai barlangfürdő, valamint a kohászat. Az összes főszereplő egyértelműen járt az öt epizód miatt Borsodban (és erre a 2014-ben megjelent Utánam, srácok! című helytörténeti tanulmánykötetben emlékeznek is a kutatók kérdéseire válaszolva).
De menjünk tovább. Két igazán Miskolcon játszódó film jóval kevésbé ismert, noha az egyikben el is hangzik a város neve, s a másikban ugyan csak annyi utalás, hogy "a város", de Lillafüredet meg is említik, és a sztori zöme egyértelműen Miskolchoz kötődik. Ez az 1951-es Teljes gőzzel, ami a vasút (így kerül a képbe a Tiszai pályaudvar és kapcsolt részei) korabeli "politikai fejlődését" volt hivatott ábrázolni, és az 1974-ben bemutatott tévéfilm, a Különös vadászat, amely egy bükki környezetre hangszerelt kémhistória. A jelenetek túlnyomó többsége (a film teljes második fele) a Palotaszálló különféle részeit tárja elénk, az épület külsejét, a teraszt, az úszómedencés udvart, az előteret, a bárhelyiséget és az éttermet, a folyosókat és néhány szobát. Még a főszereplő révén a toronyba is feljutunk, valamint kívülről, egy felső-hámori tetőablakból is láthatjuk (a külföldi diverzánsok után nyomozó magyar rendőrök egy padláson állítanak fel megfigyelő harcálláspontot) alulnézetből az impozáns épületet. Szerepet kap a vízesés, a függőkertek, az Anna barlang. Sőt, egy rövidebb jelenetsor be "a városba", a Vasgyárba, a Gózon Gyula utca vasúti átjárónál lévő szakaszára is elviszi a nézőket; a lakás, amit a szereplők felkeresnek, a benne zajló események azonban már aligha itteni, inkább pesti forgatási helyszínt igényeltek.
A többi, első nekifutásra a listára felkerült filmalkotás között már csak említsük meg A miskolci Boniésklájdot (2004; Avas, kilátó, belváros, Gömöri-felüljáró, Katalin utca, Lillafüred), az Utolér című thrillert (2012; Görömböly, Selyemrét, avasi lakótelep, vasgyári piac, Dayka Gábor utca), a Magyar vándort, amely bizonyára tudatosan idézi a majd' nyolc évtizeddel korábbi elődöt, azaz a Meseautó palotaszállós jeleneteit (2012), a Szindbádot (1971), amelynek korcsolyázós jelenetét a Hámori-tavon vették fel, a Tamás és Julit (1997), amely szerelmi történet háttere a bányavilág, így felismerhető benne Lyukó, illetve Hámor és az ottani Szikla büfé. És még kettő: a Kár a benzinért szkeccsfilm, korabeli sztár-szereplőgárdával, s az egyik sztoriban Sinkovits Imre és párja szintén Lillára érkeznek kocsival üdülni; az Egér a palotában címe szintén a Palotaszállóra utal, itt fut végig a romantikus történet, amely egy leányiskolai osztály lillafüredi nyaralásához kapcsolódik.
Zárjuk a sor egyelőre két olyan művel, amelyek rámutatnak, hogy a filmtörténeti "miskolciságok" tettenérésénél nem is olyan könnyű meghúzni az objektív határokat. A Simon Menyhért születése (1954) egyik forgatási színhelye a Miskolchoz közeli bánkúti erdészház, míg a Rákóczi hadnagya című történelmi filmben állítólag "a görömbölyi erdő mögötti területen" forgattak 1953-ban, és "a lovas statiszták a Csaba vezér utcán vonultak ki-be miskolci szállásukról a forgatási helyszínekre"; - mindezek a film megtekintésekor nem azonosíthatóak.
Az Észak-Keleti Átjáró Egyesület által folytatott kutatás eddig eredményeit feldolgozó képanyagból egy apró kiállítás volt látható a szeptember végi Utánam Srácok Fesztiválon az avasi kilátóban, a MoziMiskolc program keretében; ennek tablói kerültek illusztrációként jelen cikkbe. Az egyesület folytatja a vizsgálódást, amely a jövőben a mozifilmek és tévésorozatok mellett a kisfilmeket, dokumentumfilmeket, reklámfilmeket is igyekszik számba venni.
UTÓLAGOS KIEGÉSZÍTÉS 2019-ből: A MoziMiskolc kutatás azóta talált még néhány ide tartozó címet. Így a The Josephine Baker Story című amerikai filmről (1991), akárcsak a Csontváry című Huszárik Zoltán-rendezésről (1980) úgy hírlik, hogy egyes jeleneteiket a Miskolci Nemzeti Színházban forgatták. A Párbeszéd (1963) egészen biztosan a borsodi megyeszékhelyen játszódik, legalábbis egy része: Sinkovits Imre mint főszereplő például az Avas szálló presszójának ablakain nézelődik ki az Erzsébet térre. A nagy kék jelzésben (1969) pedig megintcsak a lillafüredi alagutat és a szállodát ismerhetjük fel egy ponton.
És időközben elhangzott egy előadás is a 2018. őszi, CONIN projektbeli konferencián, amelyről itt található egy önálló poszt, de az alábbiakban direktben is megtekinthető:
Jubilál a mozi Miskolcon: URÁNIA 100 – MoziMiskolc 
Esemény:
