54 m², avagy egy pörgős, papírkivágásban életre kelő miskolci éjszaka
Négy négyzetméternyi papírra és 54 négyzetméternyi miskolci valóságra épül az idei CineFest egyik legkülönlegesebb hazai premierje. Az 54 m² című animációs dokumentumfilm Ági szemszögén keresztül kalauzol el minket az avasi éjszakák különleges világába – mindezt egy egyedi, látványos papírkivágásos animációs technikával életre keltve. A nem mindennapi történetet bemutató kisfilm a miskolci nemzetközi filmfesztiválon debütál – ne maradjatok le róla! ✂️🏙️
A 2014-ben kiadott Utánam, srácok! című Miskolc-történeti képeskönyv, tanulmánykötet komoly fejezetet szentelt a hasonló című, 1974-es forgatású és a következő tavaszon a Magyar Televízióban bemutatott tévésorozatnak. Az Utánam, srácok! hat epizódjában feltűnő miskolci forgatási helyszínek sorában, amikkel a kötet foglalkozik, az egyik legemlékezetesebb a lillafüredi „Mesekert”. Ennek gazdájaként a filmben (illetve a vele együtt készült és megjelent ifjúsági regényben) a Manó bácsinak nevezett szereplő tűnik fel – az idős ezermestert Szerencsi Hugó színész alakítja –, alakját pedig, ha nem is pontosan, de feltehetően Soltész Károlyról, azaz Karcsi bácsiról, a valóságos kertépítőről mintázták.
Kapcsolódó program: vasárnap, augusztus 30-án újra Lillafüreden szervezünk Utánam, srácok! túrát, melynek során a valamikori Mesekert is egy állomás lesz!
Az előbb említett könyvben a következőket olvashatjuk a hetvenes évekbeli maszek-projektről:
„Olyan volt ez a kert ott a sziklás patakmederben, mint egy csodálatos játékország. Mint egy mesevilág, amelynek azonban minden részlete, minden kis darabkája a valóság hű tükörképe. A patak vize keskeny csatornákon futott szét, a csatornákon apró vízimalmok, vízkerék hajtotta szerkezetek működtek, favágó emberek, fára mászó medvebocsok, füvet harapdáló muflonok, békára vadászó vízimadarak, ruhát sulykoló nénikék. A sétánnyal szemközti mederoldalon miniatűr hegyi falu piroslott, amelybe a mederfenékről a sziklák között miniatűr csillesor vitt fel. A csatornák közti magaslatokon a környék nevezetes épületeinek makettjei álltak: a Palotaszállóé, a tv-toronyé, az őskohóé, a Kohászati Művek nagyolvasztójáé, a váré, a környék menedékházaié. És mindeme csodák Manó játékos fantáziáját s utánozhatatlan ügyességét hirdették és dicsérték.”
A Facebook Miskolc a múltban oldalán a B. Róbert által feltett fotóhoz érkezett hozzászólásokból:
„A mesepark – építőjével és gazdájával együtt – tragikus véget ért. 1974-ben volt a Szinvának egy nagy áradása. A rohanó víz ostromolta a mesepark játékait, és a ház mögé épült szerszámos kamrát is alámosta már. A mesepark gazdája szerszámait menteni ment a ház mögötti kamrába, és az alámosott fészer beleomlott a rohanó Szinvába. Holttestét valahol Diósgyőrben találták meg néhány nap múlva. Utána már nem épült tovább a mesepark. […] Én gépiparista voltam, és a Kun Béla utcán (Soltész-Nagy Kálmán) a hídról néztük, hogy rohan medrében a vad Szinva. A tragédia híre később érkezett. A játékokat még évekig lehetett látni, de gazdájuk már nem volt. (érdekes módon a park nem nagyon sérült, de a fészer beomlott).” (Á. T. József) „A lillafüredi sétány végén, a patak partján egy magánház kertjében, a patak hegy felőli oldalából a sétányon sétálva lehetett nézni.” (Vargáné F. Ágnes) „A Soltész villa kertjében. Soltész Karcsi bácsi maga fabrikálta.” (Berczeliné B. Mária)
„Órákig el tudtam nézni és nem csak gyerekként. Milyen kedves volt a Karcsi bácsi, mindenkihez volt egy-két jó szava.” (N. Erzsébet) „Én meg sokáig azt hittem, hogy csak álmodtam az egészet, itt hallottam róla, hogy valóban volt ilyen.” (F. Judit) „Nekem is álomszerű ez, már abban sem voltam biztos, hogy Lillafüreden vagy Tapolcán volt, pedig kisgyerekként sokszor megcsodáltam.” (B. Péter) „Karcsi fia örökölte a házat és a vétel után egy miskolci kereskedő nyitott éttermet.” (B. Róbert „Tudomásom szerint Karcsi bácsi unokaöccse, Soltész Gyula örökölte meg a villát. Ő a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakmunkásképzőbe járt, 1966 és 1970 között, ami akkor a Berzeviczy alagsorában volt. Ő biztosan tudná, hogy hová lettek a törpék.” (Berczeliné B. Mária)
(a filmből kimásolt képen Jelisztratov Szergej és Szerencsi Hugó; a fenti négy kép forrása egyaránt a filmsorozat)
Ezek után következzenek a sajtóbeli dokumentumok. (Ezek zöméhez a Facebook Miskolc a múltban csoportjának tagsága révén jutottunk hozzá.)
Még 1966-ból két korabeli újságcikk:
A következő három 1970-es, 1971-es, illetve 1974-es keltezésű:
Aztán jöjjön egy interneten talált visszaemlékezés:
A Mesekert pusztulását okozó Szinva-áradásra tehát a nem hivatalos emlékidőzések révén legalább két (1972, 1974), de más források alapján még egy harmadik dátumot is (1976) kapunk. Megerősített adat nincs a megoldásra nézve. Inkább két utóbbi, pláne az utóbbi valószínűségét erősítheti, hogy az utánam, srácok! tévésorozat miskolci forgatási eseményei valamikor 1974 nyarán zajlottak, tehát akkor még meg kellett hogy legyen a különleges, az írót, illetve a filmeseket megihlető objektum.
(Árnyalja a képet egy itt talált hozzászólás, amely szerint „Nem az árvíz vitte el a kertet, sem a megépítőjét, Soltész Károly volt a neve, nem volt villanyszerelő sem. Az Erdőgazdaságnál dolgozott, mint fuvar szervező. Apámnak jó kollégája volt.”)
És végül néhány ugyancsak a világhálón talált privát kép, különféle archívumokból és forrásokból összeszedve:
(a hetvenes évek eleji fotóról a Boon cikke nyomán úgy tudni, Barta Zsolt látható rajta)
(utóbbi két képet illetően az az információnk, hogy forrásuk: Bárdos Róbert)
Zárásként pedig álljanak itt a napjainkban, azaz a legutóbbi időszakban (elmúlt 5-10 év) fotózott képek a helyszínről. Egy ideje a vasúti hídon nemhogy nem jár a vonat – hiszen már nagyon régóta nem –, de immár gyalog rámenni sem szabad; életveszélyessé vált az objektum, hevenyészett módon le is van zárva az arra sétáló turisták elől.
KAPCSOLÓDÓ:
Diósgyőr eltűnőben? – szellemidéző műhelymunka, közösségi emlékezet- és örökségmentő program
🫵 Támogatásoddal te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megvalósulhasson a tervezett kötet és programsorozat és folytathassuk munkánkat!
Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheted meg:
Miskolc adott otthont az ország első Anima Verité animált dokumentumfilmes alkotótáborának. A júliusban zajló szakmai műhelymunkába az Észak-Keleti Átjáró Egyesület is bekapcsolódott, hogy helyi történetekkel és interjúalanyokkal segítse a fiatal filmeseket.
Miskolcon, a Kék Pelikán alkotóival, Csáki László és Ács Zsuzsanna animációs filmrendezőkkel megrendezett táborban papírkivágásos és stop-motion animációs technikával rendeztek és készítettek rövid animációs dokumentumfilmet a táborozók. A film alapját valós emberek valós történetei adják, ezekhez interjúk készültek a Miskolc és környékén élő emberekkel, közösségekkel (Az „Anima Verité” Kovásznai György által kitalált fogalom és módszertan, mely a szociográfiai igényességgel készült animációs dokumentumfilmjeire utal).
Az Átjáró témaválasztásban és az interjúk szervezésében vállalt szerepet... Idén nyáron első alkalommal: rendezték meg az Anima Verité alkotótáborunk, és nagyon örülünk, hogy Miskolcot választották helyszínül!
A film címe és témája egyelőre nem publikus, de egy állóképet megmutatunk, és hamarosan bővebb információkkal is szolgálhatunk...
Diósgyőr eltűnőben? – szellemidéző műhelymunka, közösségi emlékezet- és örökségmentő program
🫵 Támogatásoddal te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megvalósulhasson a tervezett kötet és programsorozat és folytathassuk munkánkat!
Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheted meg:
A közelmúltban indult sorozat hatodik témája: DIÓSGYŐR
Az eddigi, bő 18 éves tevékenységünk során több kutatást végeztünk, amelyek során számtalan privát és egyéb fotó és dokumentum gyűlt össze. Ezek nagy része eddig a fiók mélyén lapult – most azonban elővesszük őket, és megosztjuk az „Átjáró” archívum elfeledett pillanatait. A FIÓK TITKAI sorozatban hétről hétre olyan képeket mutatunk be, amelyek nemcsak emlékeket idéznek, hanem betekintést adnak a városunk múltjába és rejtett történeteibe.
A FIÓK TITKAI // Dosszié VI.: Diósgyőr/007 akta
A felállványozott vár, igaz, még egy korábbi felújítás idején...
(A fotók forrása: Farkas Gyula gyűjteménye)
Kapcsolódó:
Diósgyőr eltűnőben? – szellemidéző műhelymunka, közösségi emlékezet- és örökségmentő program
🫵 Támogatásoddal te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megvalósulhasson a tervezett kötet és programsorozat és folytathassuk munkánkat!
Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheted meg:
11103901-19331571-36000001
Észak-Keleti Átjáró Egyesület
(közlemény rovat: adomány, US Túrák 7.)
➽ 1% MISKOLCNAK – 1% AZ ÁTJÁRÓNAK!
➽ 1% AZ ÁTJÁRÓNAK! – 1% MISKOLCNAK
➽ ➽ Állj mellénk 1%-kal! Az Átjáró további működéséhez rád is szükség van!
Támogasd az Átjáró egyesület tevékenységét az adód 1%-ával!
➽ ➽ ➽ ➽19331571-1-05⏭️⏮️⏩️⏪️
➽ ➽ 1%: Az Átjáró további munkájához rád is szükség van,
támogasd az egyesületet adód 1%-ával!
A FIÓK TITKAI // Dosszié VI.: Diósgyőr/006 akta
A vár és környéke – Mit gondoltok, mikor készülhetett a kép?
(A fotók forrása: Farkas Gyula fotója)
A FIÓK TITKAI // Dosszié VI.: Diósgyőr/005 akta
A legendás 600 éves mogyorófa, mely az 1920-as évek 2. felében és az 1930-as évek
elején alapvető turistacélpontnak
számított a Diósgyőri Várral együtt, majd a múlt század '30-es éveiben kiszáradt. A "90-es években új hajtásról szólt a fáma az Észak-Magyarország hasábjain...
🫵 Támogatásoddal te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy elkészülhessenek a tervezett kötetek és folytathassuk munkánkat.
Ezt az alábbi, CIB Bankos bankszámlaszámra utalva teheted meg:
11103901-19331571-36000001
Észak-Keleti Átjáró Egyesület
(közlemény rovat: adomány, US Túrák 7.)
A FIÓK TITKAI // Dosszié VI.: Diósgyőr/004 akta
A Táncsics tér környéke a várból, illetve a csillagvizsgáló épületéből fényképezve. Jól látszik a valamikori Diósgyőri Bányász focicsapat sportpályája (ami azóta beépítésre került), a mai Gyertyános Sörfőzde mellett (a Zenta utcai villamosmegállónál).
(A fotók forrása: Forró Gábor családi fotógyűjteménye, és Farkas Gyula fotója)
A FIÓK TITKAI // Dosszié VI.: Diósgyőr/003 akta
A kép a Pecérvölgyben készült, a pincesor előterében Magyar József látható.
Várunk hasonló képeket, illetve a a fotón látható úrról információkat, bármilyen emléket, történetet!
(A fotók forrása: Balla Demeter Miskolc című, 1976-ben megjelent fotóalbuma, Corvina kiadó)
A FIÓK TITKAI // Dosszié VI.: Diósgyőr/002 akta
Az első képen a régi Diósgyőri Vár bástyájáról látható az Árpád és a Kuruc utcai bérházsor és környéke, bal oldalt pedig a Hegyalja utca bérházak. A másikon a régi Blaha Lujza utca és környéke látható háttérben az épülő Kuruc utcai panelházakkal.
(A fotók forrása: Farkas Gyula fotógyűjteménye)
A FIÓK TITKAI // Dosszié VI.: Diósgyőr/001 akta
Az első kép az Árpád utca házsorának egy része látható az épülő ABC-vel! A másodikon a másik irányból a szereplők mellett jól látszik a bolt felirata és a bérházsor másik része.
.jpg)
2.jpeg)
.jpg)
