A gömbpanorámás túra 2010-ben készült, a volt kohászat (java részének) akkori állapota látható rajta, tehát még a kombinált acélmű is!
Újabb maketteket kaptunk! – lelkes helyiek felajánlásából tovább bővült a Széchenyi utcán lévő volt Kígyó Patikában található kirakatkiállításunk! Nagyon megható mindez, hatalmas köszönet érte!
Időről időre tovább gyarapodik a kilátós relikvia- és makettgyűjtemény (nemrégiben Sánta József és Almási Dalma is segítette a gyűjtést). Ezúttal egyrészt Joó Timi, a Zöld Sárkány Teaház tulaja, a Privát félmúlt Miskolcon sorozatunk egyik szerzője révén bővült a gyűjtemény: egy műanyagból készített kisebb modellről van szó, amely az 1963-as vasbeton tévétornyot idézi meg:
.jpg)
.jpg)
Legutóbb dr. Szigethy Jenő, a városban széles körben ismert néhai belgyógyász főorvos fából készült, az úgynevezett Szeghalmy-kilátót (1934-1956) ábrázoló modelje érkezett hozzánk (ami egyúttal lámpaként is használatban volt egykor). A relikvia a készítő unokája, Szigeti Eszter Réka jóvoltából jutott el hozzánk.
.jpg)
A felajánlók, az Angliában és az USA-ban élő leszármazottak (Eszterrel volt unokaöccse, Levente is) egy-egy kilátós sapkát kaptak cserébe, nehogy fedetlen fővel kelljen távozniuk...
.jpg)
.jpg)
Még egyszer hálás köszönet a makettekért!
Az új modell (egyelőre) végleges helyén, a Villanyrendőrnél található valamikori gyógyszertár kirakatában így fest:
.jpg)
.jpg)
A diósgyőr-vasgyári kolónia a gyárat kiszolgáló munkáslakótelepként jött létre a gyár alapításakor. Bár jogilag Diósgyőrhöz tartozott, területileg teljesen különálló volt: a Miskolc-Diósgyőr országúttól délre épült fel, az akkor még különálló két település között. Hamarosan felülmúlta Diósgyőrt intézményellátottságában, így felmerült az önállósulás kérdése. Ez azonban meghiúsult, és mind Diósgyőr, mint a kolónia Nagy-Miskolc része lett.
Ez az írás azt vizsgálja, hogy a kolónia térszerkezete, utcahálózata hogy működött, amikor a terület még önálló település volt, hogy működik jelenleg, és hogy milyen módon lehetne jobban integrálni a városszerkezetbe. Erre ugyanis nagy szükség lenne: a két zárt gyárterület (Digép, kohászat) közé beékelődő kolónia jelenleg térbelileg (és ettől nem függetlenül társadalmilag is) többé-kevésbé szegregátum...
A teljes szöveg elérhető alább, kattints az alábbi képre:
Az A miskolci modernizmustól New Yorkig - Bőhm Viktor építészete c. könyv szerzőjével, Dr. Lovra Évával beszélgetünk a Kós házban a Bőhm Viktor életmű és a filmbeli Tóth László történetének párhuzamairól, a film valószerűségéről, és a valóság filmszerűségéről.
Beszélgetőpartner: Tóth Viktor építészmérnök (és bárki, aki beszáll).
Az esemény a film előzetes megnézése nélkül is élvezhető.
Fb-esemény: https://www.facebook.com/events/1874908759987587
Fúj a gyár! – Műszakváltás
"A műszakváltást jelző hangjelzés és annak megnevezése: „Fúj a gyár!” fogalommá vált Miskolcon. Miskolc zenéihez, jellegzetes hangjaihoz az avasi templom harangjátéka mellett a gyár dudája is hozzátartozott. Nemcsak a gyár, a vasgyár, de egész Miskolc egyik jellegzetessége volt (melyet néhány évvel ezelőtt még lehetett hallani). Széliránytól függően a város egészen távoli szegleteibe is elhallatszott. Az életet, munkát és egyúttal az időt konkrét, egyenlő részekre osztó jel is volt mindez, és a gyári dolgozók életritmusának mechanikus kifejezője egyben.
A termelés a legtöbb vállalatnál és a legtöbb munkahelyen szinte soha nem állt meg. Mindezt a több műszakos rendszerrel oldották meg, így történt a gyárban is (és a legtöbb vállalatnál Miskolcon). Mindez a dolgozók számára állandó- vagy váltóműszakot jelentett, életüket meghatározta a két, három, esetleg négy műszakos munkavégzés. A több műszakos munkavégzés nemcsak az emberek életvezetési szokásaira nyomta rá a bélyegét. A munka fogalmához oly szorosan kapcsolódott a több műszakos időbeosztás, hogy a „műszak” kifejezést sokan a munka/munkahely/brigád szinonimáiként használták.
Minden műszakváltáskor munkások tömegeit lehetett látni a gyárkapuk környékén. A legnagyobb tömegek természetesen a vasgyári I-es kapu előtt hömpölyögtek: a környező buszmegállók, az Árnyaskert vagy további kocsmák irányába, míg mások a Konzum melletti ABC áruházban bevásárolva ott helyben, a Lenin téren (ma Ógyár tér) fogyasztották el italaikat..."
Részlet az A Célváros. Egyszer volt, hol nem volt... Acélváros? Hétköznapok Miskolc rendszerváltozás előtti évtizedeiből képeskönyvsorozat első kötetéből (2011).
A teljes kötet elérhető PDF-formátumban, kattints a borítóképre:
Az előzmény az Egyszer volt, hol nem volt Acélváros projekt (2008-2009.) több fronton is újat tudott hozni a miskolci kulturális-közösségi életbe... Hamarosan erről is megemlékezünk.
A Műszakváltás projekt 2010-ben indult, melynek egyik előzménye egy hasonló című rendezvény volt pár évvel korábban a Factoryban (2006).
