Újabb maketteket kaptunk! – lelkes helyiek felajánlásából tovább bővült a Széchenyi utcán lévő volt Kígyó Patikában található kirakatkiállításunk! Nagyon megható mindez, hatalmas köszönet érte!
Időről időre tovább gyarapodik a kilátós relikvia- és makettgyűjtemény (nemrégiben Sánta József és Almási Dalma is segítette a gyűjtést). Ezúttal egyrészt Joó Timi, a Zöld Sárkány Teaház tulaja, a Privát félmúlt Miskolcon sorozatunk egyik szerzője révén bővült a gyűjtemény: egy műanyagból készített kisebb modellről van szó, amely az 1963-as vasbeton tévétornyot idézi meg:
Legutóbb dr. Szigethy Jenő, a városban széles körben ismert néhai belgyógyász főorvos fából készült, az úgynevezett Szeghalmy-kilátót (1934-1956) ábrázoló modelje érkezett hozzánk (ami egyúttal lámpaként is használatban volt egykor). A relikvia a készítő unokája, Szigeti Eszter Réka jóvoltából jutott el hozzánk.
A felajánlók, az Angliában és az USA-ban élő leszármazottak (Eszterrel volt unokaöccse, Levente is) egy-egy kilátós sapkát kaptak cserébe, nehogy fedetlen fővel kelljen távozniuk...
Még egyszer hálás köszönet a makettekért!
Az új modell (egyelőre) végleges helyén, a Villanyrendőrnél található valamikori gyógyszertár kirakatában így fest:
Állj mellénk 1%-kal!
Az Átjáró további működéséhez rád is szükség van! Támogasd az Átjáró egyesület tevékenységét az adód 1%-ával!
A diósgyőr-vasgyári kolónia a gyárat
kiszolgáló munkáslakótelepként jött létre a gyár alapításakor. Bár jogilag
Diósgyőrhöz tartozott, területileg teljesen különálló volt: a Miskolc-Diósgyőr
országúttól délre épült fel, az akkor még különálló két település között.
Hamarosan felülmúlta Diósgyőrt intézményellátottságában, így felmerült az
önállósulás kérdése. Ez azonban meghiúsult, és mind Diósgyőr, mint a kolónia
Nagy-Miskolc része lett.
Ez az írás azt vizsgálja, hogy a kolónia
térszerkezete, utcahálózata hogy működött, amikor a terület még önálló
település volt, hogy működik jelenleg, és hogy milyen módon lehetne jobban
integrálni a városszerkezetbe. Erre ugyanis nagy szükség lenne: a két zárt
gyárterület (Digép, kohászat) közé beékelődő kolónia jelenleg térbelileg (és
ettől nem függetlenül társadalmilag is) többé-kevésbé szegregátum...
A teljes szöveg elérhető alább, kattints az alábbi képre:
Állj mellénk 1%-kal!
Az Átjáró további működéséhez rád is szükség van! Támogasd az Átjáró egyesület tevékenységét az adód 1%-ával!
Az A miskolci modernizmustól New Yorkig - Bőhm Viktor építészete c. könyv szerzőjével, Dr. Lovra Évával beszélgetünk a Kós házban a Bőhm Viktor életmű és a filmbeli Tóth László történetének párhuzamairól, a film valószerűségéről, és a valóság filmszerűségéről.
Időpont: 2025. IV. 4., 17.00
Beszélgetőpartner: Tóth Viktor építészmérnök (és bárki, aki beszáll).
Az esemény a film előzetes megnézése nélkül is élvezhető.
"A műszakváltást jelző hangjelzés és annak megnevezése: „Fúj a gyár!” fogalommá vált Miskolcon. Miskolc zenéihez, jellegzetes hangjaihoz az avasi templom harangjátéka mellett a gyár dudája is hozzátartozott. Nemcsak a gyár, a vasgyár, de egész Miskolc egyik jellegzetessége volt (melyet néhány évvel ezelőtt még lehetett hallani). Széliránytól függően a város egészen távoli szegleteibe is elhallatszott. Az életet, munkát és egyúttal az időt konkrét, egyenlő részekre osztó jel is volt mindez, és a gyári dolgozók életritmusának mechanikus kifejezője egyben.
A termelés a legtöbb vállalatnál és a legtöbb munkahelyen szinte soha nem állt meg. Mindezt a több műszakos rendszerrel oldották meg, így történt a gyárban is (és a legtöbb vállalatnál Miskolcon). Mindez a dolgozók számára állandó- vagy váltóműszakot jelentett, életüket meghatározta a két, három, esetleg négy műszakos munkavégzés. A több műszakos munkavégzés nemcsak az emberek életvezetési szokásaira nyomta rá a bélyegét. A munka fogalmához oly szorosan kapcsolódott a több műszakos időbeosztás, hogy a „műszak” kifejezést sokan a munka/munkahely/brigád szinonimáiként használták.
Minden műszakváltáskor munkások tömegeit lehetett látni a gyárkapuk környékén. A legnagyobb tömegek természetesen a vasgyári I-es kapu előtt hömpölyögtek: a környező buszmegállók, az Árnyaskert vagy további kocsmák irányába, míg mások a Konzum melletti ABC áruházban bevásárolva ott helyben, a Lenin téren (ma Ógyár tér) fogyasztották el italaikat..."
Részlet az A Célváros. Egyszer volt, hol nem volt... Acélváros? Hétköznapok Miskolc rendszerváltozás előtti évtizedeiből képeskönyvsorozat első kötetéből (2011).
A teljes kötet elérhető PDF-formátumban, kattints a borítóképre:
Az előzmény az Egyszer volt, hol nem volt Acélváros projekt (2008-2009.) több fronton is újat tudott hozni a miskolci kulturális-közösségi életbe... Hamarosan erről is megemlékezünk.
A Műszakváltás projekt 2010-ben indult, melynek egyik előzménye egy hasonló című rendezvény volt pár évvel korábban a Factoryban (2006).
A Műszakváltás projektről később még szólunk bővebben, első körben néhány fotó a rendezvénysorozatról: középiskolás vetélkedő, ipari szafari, előadások, Kisavas koncert...
Funded by the European Union. Views and opinions expressed are however those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the European Education and Culture Executive Agency (EACEA). Neither the European Union nor EACEA can be held responsible for them.
Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
***
***
Állj mellénk 1%-kal!
Az Átjáró további működéséhez rád is szükség van! Támogasd az Átjáró egyesület tevékenységét az adód 1%-ával!
2015-ban startolt Ott, ahol a hatos megáll című projekt, amely természetesen Miskolc-Perecesen zajlott partnerünkkel, a Bányász Kulturális Egyesülettel közös szervezésben.
Hatos
megálló – A Perecesi Kapufa Napja
„Kertesi, a nap hőse
újabb gólt vágott, illetve fejelt Henni kapujába... A nagy
lendület Kertesit bevitte a kapuba, ott a hálóba fogózkodott,
hogy meg tudjon állni. Nagy reccsenés hallatszott erre és ha
Forgács el nem rántja a góllövőt, akkor az eltört és bedűlő
kapufa rázuhant volna…” – írja a Képes Sport tudósítója 1947-ben.
E jeles eseményre emléket állítva éveken át megrendeztük a Perecesi Kapufa Napját, mely az
1947-es legendás mérkőzés, és persze Pereces pezsgő kulturális- és
sportéletének emlékezetének ápolását tűzte ki célul. Az a bizonyos meccs április 20-ra esett, a Kapufanapot pedig április 20-a utáni napokban
tartottuk. Aztán, a 2020-tól a pandémia miatt elmaradtak a további programok...
A projekt során négy számból álló sorozatot jelentettünk meg, bennük egy négyrészes képregénnyel és sok kis apró (comic script) szösszenettel, melyeket négy rajzoló készített.
Az új-zélandi illetőségű turista, Lomu (aki egy odavalósi, világhírű sportolóról kapta nevét) kalandjait követhették nyomon a Hatos megálló újság olvasói. A Hatos újság négy száma címlapján tartalmazza a sztori újabb és újabb epizódjait. Vörös szakállú kíváncsi kerékpárosunk Európán, azon belül Magyarországon végigkerekezve vetődött el Miskolcra, itt pedig érdeklődés ébredt benne a városrész iránt, amelyet a bédekkerek egyébként nem különösebben ajánlottak a figyelmébe. De őt, amint a Bükk felől a Kilián lakótelep környékére ért, valamiképp megragadta és maga felé vonzotta az – akkor még számára teljesen ismeretlen – Pereces szelleme…
Új-Zéland nevének jelentése Tengerföld, a bányásztelepülés egykori beceneve, ami a szabadtéri színpad után terjedt át az egész környékre, Tündérkert: innen a mese címe.
ÁTJÁRSZ velünk? Az Átjáró további működéséhez rád is szükség van! Légy támogatónk és önkéntesünk, csatlakozz hozzánk! Támogass egyszeri vagy rendszeres adománnyal!
⚾🥎⚾🥎 MI kamapályázat: Ki nyertes? KAMA – MI 100–0 Kifogott a kama a Mesterséges Intelligencián! A legtöbb ábrázolás alig hasonlít, vagy egyáltalán nem hasonlít a kama játékra, kamázásra! Mindez persze aláhúzza a tényt, miszerint a kama egy unikális, csak nálunk ismert és játszott kulturális érték, miskolcikum.
A pályázatra többen is küldtek be képeket (mindegyiküknek jár a kamáa-csomag!), és mi magunk is jó párszor nekifutottunk, ám a pontos szabályleírások ellenére sem értünk el igazi kamás illusztrációkat. Némelyiken hiányzik egy fej vagy egyéb testrész, és ami inkább lenyűgöző. a stílusok: ebben nagyon érzékletes az MI, érdemes tehát ilyen szemmel végigpörgetni a képgyűjteményt!
***
A FELHÍVÁS:
Így kamázunk MI? –AI-képgeneráló
KAMA-pályázat
MI,
azaz Mesterséges Intelligencia (vagy: AI) által készített kamázós képeket
várunk miskolci pályázatunkra! Hogy miért? Egyrészt mert viszonylag kevés
képanyag gyűlt össze eddig a miskolci kama, avagy erszénylabda játékról
(igazából az általunk ismert összes fotó vagy mozgógép csak a legutóbbi évtized
termése; a hőskorból semmi). Másrészt mert eddigi próbálkozásaink szerint a MI
nemigen tud mit kezdeni ezzel a sajátos csapatjátékkal…, az eddig generált
képek zavarba-ejtően vicces és/vagy képtelen mozzanatokat, helyzeteket
ábrázolnak. Készíttess
te is kamázós képet a ChatGPT vagy valamely más Mesterséges Intelligencia
programmal, próbáld meg minél pontosabban instruálni, vagy akár hagyj neki
szabadságot, és nézzük meg, mi sül ki belőle! KAMAMI?!
Különféle
kategóriákban tervezünk értékelni: legviccesebb – legjobb – legéletszerűbb
képek, stb. Pályázás:
maximum 3 képet várunk pályázónként az atjarokhe@gmail.com
címre. Határidő:
2025. március 15. Nyeremények:
kamás nyereménycsomag kamalabdákkal, kamás pólókkal és szatyrokkal,
baseballsapkákkal!
***
ÁTJÁRSZ velünk? Az Átjáró további működéséhez rád is szükség van! Légy támogatónk és önkéntesünk, csatlakozz hozzánk! Támogass egyszeri vagy rendszeres adománnyal!
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
