2026. július 17., péntek

Nemzetközi porondon az avasi pincék és a kilátó: Európai támogatást nyert a Re-AVAS projekt

A miskolci Észak-Keleti Átjáró Egyesület több mint egy évtizedes közösségi örökségvédelmi munkája újabb mérföldkőhöz érkezett. A történelmi Avas értékeit megőrző kezdeményezés elnyerte a 2026-os Európai Örökség Napok rangos támogatását. Így a helyi pincesorok, a kilátó és a gótikus templom revitalizációja nemzetközi szinten is láthatóvá válik.

Fényfestés, Avasi kilátó, Gabetoo

Projektünk a történelmi Avas városrészben több mint egy évtizede zajló közösségi örökségvédelmi és revitalizációs munkára épül. Egyesületünk és partnerei 2013 óta dolgoznak azon, hogy megfordítsák Miskolc egyik legértékesebb, ugyanakkor hosszú időn át elhanyagolt kulturális tájának hanyatlását, társadalmi stigmatizációját és kulturális háttérbe szorulását.

A történelmi Avas különleges örökségi együttest alkot: ide tartozik az Avasi kilátó modernista épülete, a középkori eredetű református templom és temető, valamint a közel ezer pincéből álló pincesor-rendszer. Ezek az elemek egyszerre őrzik a közép-európai építészeti hagyomány, a borkultúra és a városi közösségi élet emlékeit, ugyanakkor évtizedeken keresztül az elhanyagoltság, az infrastruktúra hiánya és a negatív társadalmi megítélés jellemezte őket.

Az elmúlt években kulturális programokkal, városi sétákkal, kutatásokkal, kiadványokkal, ifjúsági programokkal, dokumentumfilmekkel és közösségi eseményekkel járultunk hozzá az Avas újrafelfedezéséhez. A civil kezdeményezések fokozatosan erősítik a helyi identitást és a közösségi felelősségvállalást, miközben a város és más szakmai szereplők figyelme is újra az Avas felé fordult.

A jelen projekt ennek a folyamatnak a következő lépcsője. Nem csupán az épített örökség megőrzésére koncentrál, hanem az elmúlt évek során kialakult tudás, közösségi kapcsolatok és kulturális narratívák rendszerezésére, továbbadására és nemzetközi láthatóvá tételére is. A projekt közvetlenül kapcsolódik a 2026-os Európai Örökség Napok tematikájához („Veszélyeztetett örökség: Újjáélesztés, Ellenállás, Újragondolás”).

A projekt hivatalos címe: Reclaiming the Historic Avas – Community Renewal of Neglected Heritage

A Creative Europe oldalán így írnak a nyertesekről röviden:

Eight inspiring community-led projects from across Europe are helping us discover new ways to connect with our shared heritage. 🌍✨

We’re excited to announce the projects selected to receive funding through the 2026 European Heritage Days Stories grant scheme!

Under the theme: heritage at risk, the projects selected propose education, research, community actions and digital innovation as a way to find meaning in a world of change.

Discover the eight projects and their stories: link.europa.eu/hbqqpt

Stay tuned for the European Heritage Days this September! 🎉

Előzmények:

Egyesületünk 2014-ben Europa Nostra díjat nyert a Rozsdazónából egy új Miskolcra elnevezésű programmal. A 2013–2014 folyamán induló új utat jelentő programunk a történelmi Avas (és a közeli belváros) térségével új kihívást jelentett számunkra, elsősorban azért, mert a kulturális örökség tekintetében szokatlanul gazdag volta ellenére méltatlanul elhanyagolt állapotok uralkodtak a területen. Igaz volt mindez a város egykori szimbólumának számító Avasi kilátó épületére, a majd’ ezer pincét magában foglaló avasi pincesorokra is, de az Avasi templom és temető is méltatlanul elfeledetté vált ekkorra.

Az üresen álló kilátó kávézóhelyiségébe éveken át szerveztünk kulturális programokat, hozzájárulva ezzel az Avasi kilátó újbóli felfedezéséhez, értékeinek tudatosításához, sőt, sikerült újra divatba hoznunk a kilátótornyot (mára teljesen megújult).

A belvárostól egy kőhajításnyira található avasi pincesorokon található épületek nagy része katasztrofális állapotban volt, de a környék megítélése is rendkívül kedvezőtlen képet mutatott, így a helyiek és az idelátogatók is inkább elkerülték a területet. Azóta számtalan programmal próbáltunk ezen a helyzeten változtatni, elsősorban az Avasi Borút Egyesülettel – és más szervezetekkel – közösen. Az Avasi pincesorok azóta dinamikusan haladnak a revitalizálódás útján, egyre több borházat újítanak fel, egyre több a zenés-gasztronómiai rendezvény a pincesorokon, így a város egyik legkülönlegesebb negyede újra megtalálta saját arculatát, és ismét pezsgő, élettel teli találkozóhellyé vált.

Az avasi templom felmérése révén időközben elkészült az eredeti gótikus hálóboltozat digitális modellje (készítő: Bereczki Zoltán építész), mely láthatóvá teszi, milyen volt a síkmennyezet előtti enteriőr.

A mi történetünk tehát 2013 táján kezdődött, mikor új utakat kerestünk a „Rozsdazónából az új Miskolcra.” Vagyis a városi identitás fejlesztése céljából az ipari örökség katasztrofális és sztereotip képzetének megváltoztatása mellett azt a célt fogalmaztuk meg, hogy a közösségi tudatban a város képzete és a város története átértékelődjék, a traumatikus és visszás képzetek helyére friss képek, a szellemei kulturális örökség elemei kerüljenek be. A történelmi Avason több ilyen, a helyi (épített és szellemi) kulturális örökségként megújulásra, újrafelfedezésre váró momentumra bukkantunk.

Ezt írtuk 2013-ban: „Idén 50 éves az Avas kilátó, amely programunk egyik kiemelt helyszíne! A kilátó úgy vált Miskolc jelképévé, hogy igazából nem tud mit kezdeni vele a város, (inkább csak tisztes távolságból vetődik rá a tekintet, felmászni és onnan szétnézni mostanság nemigen szoktak a helyiek), a környező – szintén kihasználatlan – zöld övezettel és részben szintén mostohán kezelt, egykor nívós szórakozó negyeddel, az avasi pincesorokkal egyetemben…” Az 50 éves születésnapi rendezvénnyel (kulturális fesztivál) folytatódott a történet, amikor is „Utánam, srácok: Miskolcra!” címmel közösségi, kulturális programsorozatot indítottunk: köztéri akciókat, beszélgetéseket szerveztünk, az Avasi kilátó üresen álló presszószintjében koncerteket, interaktív vetélkedőket (középiskolások, illetve családok számára), filmvetítéseket, kötetbemutatókat tartottunk a kilátóban, és – a közvetlen környezetében – padokat újítottunk fel, Macskaköves tanösvényt hoztunk létre, illetve sportprogramot (kamakupa), kalandjátékot fejlesztettünk (iskolások, családok, közösségek, külföldi csoportok vettek részt benne).

A statikai bravúrnak is számító, nemzetközi szinten is elismert modern stílusú épület –mely a ’90-es évek végéig a város jelképének is számított – nagyon leromlott állapotba került addigra, annyira, hogy az esetleges lebontása is szóba került a városvezetés részéről. Fontosnak tartjuk, hogy éveken át fórumot szerveztünk a kilátóba a kilátóról helyi vezetők, vállalkozó, véleményformáló részvételével „Tévétorony, városjelkép - milyenek a kilátások?” címmel, melyet több helyen is publikáltunk (blogunk, Avasi Értéktár, Youtube-csatornánk). Több kiállítást (a városi galériában, a kilátó presszójában), rajz-, fotó- és irodalmi pályázatokat szerveztünk, filmet és képeskönyveket (Hetvenkét méter) készítettünk az épületről. 2023-ra nagyszabású felújításra került sor, teljesen megújult a kilátó és környezete, és a városi főépítész stábjával együttműködve újabb közösségi programsorozatot vezettünk Kilátó-60 címmel (kalandjátékkal, városi túrával és kiállítással). Időközben az egyesület merchandise termékeire elsősorban a kilátó került rá, hozzájárulva és erősítve a 2010-es évek végétől újra fellendülő kilátó-divatot.

Az Avasi Disputa programunk 2015-ben indult az Avasi Borút Egyesülettel közösen, más helyi civilek és intézmények, illetve a városvezetéssel együttműködve az avasi pincesorok revitalizációját célozva, mely a mai napig zajlik egyre nagyobb sikerrel – egy valaha pezsgő szőlő- és pincekultúra (közel ezer pince!), egy városi szórakozónegyed (asztaltársaságokkal, vendéglátóhelyekkel, görög borkereskedőkkel) emlékezetének megőrzése is a célunk. Az avasi borkultúra öröksége nem elszigetelt helyi jelenség: egy tágabb közép-európai borkultúra része, amelyet a Tokajt, Egert és Krakkót összekötő történelmi kereskedelmi útvonalak formáltak. Ebben az értelemben az Avas revitalizációja hozzájárul egy közös európai kulturális táj megőrzéséhez és újraértelmezéséhez (Miskolc és az Avas a Bükkaljai borvidék része, mely két neves történelmi borvidék – az Egri és a Tokaji – között található, és egy a múltban fontos kereskedelmi útvonal kiindulópontja, a Krakkót célzó úgynevezett „Borúté”).

Hasznos tapasztalat, ahogyan a pincesorok borházainak építészeti arculatáról, a svájci stílusról szóló publikációnkkal összhangban manapság rengeteg új tulajdonos ennek a helyben autentikus formavilágnak megfelelőn renoválja borházát (blogunk és az Avasi Értéktár hasábjai mellett külön dokumentumfilmet is készítettünk a témáról).

Szintén változatos programok soráról van szó: városi séták, bortúrák, kiállítások, középiskolás vetélkedők, szemétszedés, öko WC-k telepítése, faültetés, közösségi kisfilmek, dokumentumfilmek, nyitott pincék rendezvénysorozat (felolvasásokkal, kötetbemutatókkal, koncertekkel), fórumok, fotós pincekataszter stb. Az egyik legfontosabb az Avasi Értéktár periodika kiadása (2015-tól a 23. kötetet készítjük), amely egyrészt ismeretterjesztő és szemléletformáló célzattal indult, és egyre több helyi kutató publikál benne (történészek, régészek, építészek, muzeológusok, antropológusok stb.). Egy szlovákiai pincésgazdákat tömörítő szervezettel is együttműködtünk, illetve az Aktív Nyugdíjasok Egyesülettel (hazai és külföldi csoportokkal). Tehát az avasi pincesorok szinte hihetetlen – civil kezdeményezésekre épülő – fejlődésen mentek át az utóbbi bő tíz évben, hasonlóan a közvetlen környezetében található Avasi kilátóhoz és Avas-tetőhöz.

Az avasi templom eredeti gótikus hálóboltozatát bemutató digitális modellje és az arról készült animáció megmutatja egy korábbi korszak építési módját, illetve a gótika közép-európai sajátos jegyeit. Mindezt egy átépített mennyezet takarásából sikerült megalkotni építész szakértőnknek (hiszen előbb a török csapatok gyújtották fel a templomot, majd a régi tornya nélkül újjáépített épület utóbb a reformáció jegyében kapott más arculatot). A kutató barátunk (Bereczki Zoltán műemlékvédelmi szakmérnök) a templom kőtárában található töredékeket (és korábbi ásatási eredményeket) megvizsgálva alkotta meg a 3D-s modellt. A rajzokat és ábrákat, majd a teljes kutatást és eredményeit az Avasi Értéktár egyik különszámában is publikáltuk, majd külön könyvet is megjelentettünk a témáról az Átjáró Könyvek sorozatunkban (címe: Régi kövek beszéde – Az Avasi templom építéstörténete). Egy külön dokumentumfilm készült a templomról, a benne zajló régészeti feltárásokat is bemutatva.

A történetünk tehát a sokszínűségről is mesél nekünk. A történelmi Avas egy kis szeglete csupán a városnak, az Avas-hegy északi oldalán, és közvetlen egymás mellett több nagy jelentőségű örökség a múlt bőkezűségét is mutatja, a különböző korok lenyomatát, különböző életmódokét, különféle épített örökséget és a helyi kulturális emlékezet mementóit, amire a közelmúltig nem figyelt a város, nem viselte gondját, sőt ebből adódóan problémaforrást jelentett (kriminalizált, a közművesítés szempontjából is erősen elhanyagolt területként egyfajta szürke foltként merült Csipkerózsika-álomba).

A tavalyi és tavalyelőtti Kulturális Örökség Napok során városi sétákat szerveztünk a pincesorokra, az Avasi templom, illetve a pincesorok és pincék meglátogatását célozva.

Az Avas érdekében végzett munkánk szorosan kapcsolódik a 2026-os Európai Örökség Napok tematikájához („Veszélyeztetett örökség: Újjáélesztés, Ellenállás, Újragondolás”). Célunk az volt, hogy ellenálljunk a bontás és a társadalmi elhagyatottság veszélyének, közösségi cselekvéssel újjáélesszük az elfeledett értékeket, és újragondoljuk a városi identitás és a kulturális örökség kapcsolatát.