2023. október 10., kedd

Pécsett és Győrött igen, Diósgyőrött nem?

Ha teljesen elfogadott a „Pécsett”, „Győrött”, „Vácott”, "Kolozsvárott" vagy „Fehérvárott” nyelvi formula, akkor miért nem használjuk a Diósgyőrre is?

Pécsett. Győrött. Vácott. Kolozsvárott. Fehérvárott – a magyar nyelvben teljesen természetesek ezek a formák, még akkor is, ha első hallásra kicsit régiesnek vagy szokatlannak tűnnek. De akkor miért nem mondjuk azt, hogy Diósgyőrött?

Pedig a hangzásra nem tűnik idegennek, és a logikája is meglenne, akár még a hagyománya is meglehetne. Nyilván azért furcsa mégis a Diósgyőrött formula, mert sosem használtuk így...

Pedig ha valahol érdemes lenne újra felfedezni a hely szellemét, az éppen Diósgyőr. Nemcsak a várban vagy a futballpályán, hanem az utcákban, a házakban, az emlékekben – és talán még a szavakban is.

Szóval mit gondoltok: furcsa lenne azt mondani, hogy „Diósgyőrött jártam”?

Hogy is van ez?

Az -on/-en/-ön és a -ban/-ben helyhatározóragok mellett az archaikus, régies formulák is élnek a magyar nyelvben: a -tt (vagy -ott/-ött/-ett). Ezek a szabályoktól eltérő ragok is – a hagyomány elve alapján – teljesen egyenértékűek (ugyanakkor a legtöbb esetben az -n ragos forma is él párhuzamosan: Pécsen, Győrben, stb.).

A fentebb fentebb említett városnevek esetében tehát arról van szó, hogy ezek a régies formák maradtak meg a nyelvhasználói szokásoknak köszönhetően, míg a legtöbb helységnévre vonatkozóan elkoptak, így Diósgyőr esetében is. (vagyis Diósgyőr esetében sem alakult ki ilyen hagyomány.)

Mégis, a közismert Győrött formula mintájára adódik az analógia, és a Diósgyőrött kifejezés sem tűnik nagyon nyelvtörőnek vagy szabálytalannak. Érdekes módon ez a forma nem tűnik teljesen idegennek sem: a Győrött formula mintájára a Diósgyőrött alakot a legtöbb magyar anyanyelvű valószínűleg első hallásra is megértené.

A Diósgyőrött kifejezést mindenesetre furcsa és eléggé erőltetett volna behozni a köztudatba, de érdekes és talán izgalmas eljátszani a kérdéssel...