2019. december 6., péntek

Kézipálya, füves grund, kosárpalánk és poroló – Labda az erszényben XIV.



Kamapálya

A kama játék kreatív jellege a pályák és kapuk, céljelölők változatosságban is tetten érhető!
Az erre vonatkozó, száznál is több adat alapján jól látszik, hogy legtöbbször kézilabda-pálya és/vagy kispályás focipálya volt, amit használtak játéktérként a kamázó fiatalok. Sokféle elnevezés utal minderre a kutatási interjúkban, azaz visszaemlékezésekben: kézilabda-pálya (említések száma: 34), salakos kézilabda-pálya (3), kézilabda-méretű (salak) pálya (3), beton focipálya (kézilabda), kispályás focipálya (2), salakpálya – tesiórán, kispálya, iskolai pálya, beton focipálya (2), iskolai salakos pálya, lakótelepi focipálya, iskolai focipálya. Más esetekben kifejezetten futballpályára utaltak az emlékezők (érdemes megjegyezni, hogy nehéz határt vonni a többfunkciós kispályás foci- / kézilabda-pálya, és a focipálya között): focipálya (5), salakos focipálya (3), kézikapuk nagyobb pályán, nagy focipálya két kapuval, focipálya (kézilabda-kapukkal), salakos focipálya (kézilabda-kapukkal), salakpálya, salakos pálya, aszfalt pálya torinó kapukkal.

Mind a kézilabda/kispályás foci-pálya, mind a nagypályás labdarúgó-pálya esetében (sokszor valószínűleg ugyanolyan vagy hasonló pályákra történtek az utalások) viszonylag nagy méretbeli különbségekről lehet szó, ám a játéktér nagyon hasonló képet mutat: sík terep egy-egy (fémből vagy fából készült) kapuval az alapvonalaknál, a pálya anyaga: aszfalt, salak, vagy fű (és nyilván a teremben parketta vagy egyéb borítás – ám erre való konkrét utalást nem találtunk).
Jól körülhatárolható, ám egyértelműen kisebb méretű a kosárlabda-pálya (több esetben az aszfaltozott kézilabda-pályán keresztben felfestve). Az említések a következők: kosárlabda-pálya (6), kosárpálya, kosárpálya-méret. Ennél kisebb, szintén szabályos pályára is találtunk utalást egy esetben: (teniszpálya-méretű) salakos pálya.

A kamázásra használt játéktér egy másik nagyobb csoportjába sokféle, szabálytalan és sokszor alkalmi jellegű területek, pályák tartoznak, melyek a kamázás spontán, utcai jellegét, és a kamázók fentebb is emlegetett kreativitását mutatják: füves grund/terület/játszótér/pálya (7), placc (2) porolóval vagy kavicsokkal, udvar (kapu: oszlopok), amorf pálya (2), tornazsák kapufákkal, iskolaudvar (pálya nem volt), sétány, két épület közötti terület (falra festett 180x120-as kapu), aszfaltozott út, aszfaltcsík (távolugró gödör), járda, parkoló. Tehát füves, lekövezett, vagy aszfaltozott terület egyaránt alkalmasnak bizonyult a játékra, és nem volt feltétlenül szükség sem állandó kapukra, sem pályajelölő vonalakra, vagy bármilyen más határjelölőre.



Kama-kapu

Leggyakrabban kézilabda-kaput emlegettek az adatközlők. Sokszor azonban nem tértek ki külön a kapuk kérdésére, de a kézilabda-pálya, a lakótelepi, salakos és kispályás focipálya, stb. esetében minden bizonnyal szintén ilyeneket („kézikapukat”) használtak. Néhány egyéb említéssel találkoztunk mindössze: torinó kapuk; kosárpalánk állványa (2) és kosárlabda-kapuk (!); illetve egyéb kapu-jelölök, mint például iskolatáskák, tornazsákok, poroló, két-két fa, kavicsok, oszlopok (bérházak közötti), lépcsőház- és pinceajtó, vagy falra festett csíkok. Esetleg egyszerűen csak a pálya széle jelentette a célt, illetve a vonalon kellett átvinni a labdát.

Vegyük észre, utóbbi adat tehát egy kapuk, egyszersmind gól nélküli változatot mutat, amire volt máshol is példa. Egy másik, ennél gyakoribb változat a kosárlabda-pályákon tűnt fel, és – a fentebb említett kosárpalánk állványát kapuként használó változat helyett – a cél maga a palánk labdával való eltalálása. Egy másik variációban az egész játék az iskolai épület falára való pattintásból állt, megint más esetekben szintén hiányoztak ezek a céljelölők (a labda-passzolgatós, a kidobós változatokban).

Összefoglalva tehát megint csak azt látjuk, mint a kamalabdák esetében: hogy sokféle pályán és kapukkal kamáztak a miskolciak, a sokféle változat többféle helyszínen folyhatott, illetve hasonló változatok merőben más színtéren, csak a fantázia szabhatott határt (a jelek szerint azonban nem volt hiány ezen a téren). A kamázást leggyakrabban az iskolai kézilabda/kispályás foci-pályákon űzték a fiatalok, vagy akár az iskolaudvar más részein. Másrészt lent a grundon, kint az utcákon, a lakótelepi placcokon, leginkább kézilabda-kapukkal, vagy más kapuszerű alkalmatossággal, vagy akár mindezek nélkül is!





Jelen cikksorozat korábbi fejezetei:


Utánam srácok: kamázni! – Labda az erszényben I.

Kamalabda – Labda az erszényben II.

Kamázzunk a kamerába! – Labda az erszényben III.

Kamázott-e a Tenkes kapitánya? – Labda az erszényben IV.

Ki látott már fotón kamát? – Labda az erszényben V.

A sajtó is rákapott – Labda az erszényben VI.

Dobja, elkapja, lekapja – Labda az erszényben VII.

"Teniszlabdával nyomtuk!" – Labda az erszényben VIII.

Kama-kiállítás a Városházán! – Labda az erszényben IX.

Körúton a kamakiállítás – Labda az erszényben X.

A kama útja – Labda az erszényben XI.

Tiniket szólít meg a kama – Labda az erszényben XII. 

A világon először itt kamáztak?! – Labda az erszényben XIII.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése